A lángoló szavú, harcos feministák és a macsó típusú férfiak közötti viszony annyira elmérgesedett az utóbbi években, hogy ehhez képest Osama bin Laden és Bush kapcsolata szinte barátinak nevezhető. A macsók szerint a feministák férfigyűlölők, a női harcosok szerint viszont mi nők, kénytelenek vagyunk egy olyan világban élni, amely teljesen férfiirányítású, ahol az élet szinte minden területén a férfiak vannak előnyben. A női jogok hangoztatása és követelése azonban a békésebb férfiakat is kihozza időnként a sodrából, és egyszerűen az „ezek a nők hülyeségeket beszélnek, nem létező sérelmeket emlegetnek” véleménnyel lerázzák magukról a vádakat.

Nehéz igazságot tenni, az azonban bizonyos, hogy mindennapi életünk során szinte naponta találkozunk olyan helyzetekkel, amikor a férfi megsérti a nőt. Ezek a szituációk persze nem véres jelenetek, csak apróságok, amikor bizony nehéz eldönteni, hogy valóban sérelem érte-e a nőt, vagy csak túl érzékenyen reagált egy-egy helyzetre. Ha azonban egymás mellé helyezzük ezeket az eseteket, egyre erősebb lesz bennünk az érzés: mégiscsak lehet valami abban, amit a feministák mondanak, hiszen nem véletlen, hogy a férfiak az élet legtöbb területén gőgösen – és sokszor ostobán –, lenézőek a nőkkel szemben.

Vegyünk néhány példát:

1. A nők 20-30%-kal kevesebb bért kapnak ugyanazért a munkáért, mint a férfiak. Ez talán nem megalázó?

2. A munkahelyen sok beszólás jut a nőknek, vagy olyan helyzetbe hozzák őket, amelytől csak szégyenkezni és elpirulni lehet. Például, amikor felmászatják a létrára a szoknyás fiatal asszonykát, hogy vegyen le egy iratot, s teszik ezt pusztán azért, hogy nevetve a szoknyája alá bámulhassanak. És ez nem egyedi, különleges eset!

3. A nő, amikor a gyerekkel van otthon, „nem csinál egész nap semmit”, míg a hősies családfő kemény munkával keresi a kenyeret. Svédországban azonban jól kibabráltak a férfiakkal, ott ugyanis már régebb óta elmehet gyesre a férfi is. És a gyeses apukák haverjaiktól ugyanúgy megkapták az „egész nap lustálkodhatsz” kitételt, mire ők magukból kikelve hangoztatták: dolgozni nyolc órát egy munkahelyen kényelmes pihenés ahhoz képest, amit egy-két gyerek mellett a háztartásban kell csinálni!

4. Szinte közhelynek számít, hogy a férfiak milyen „bunkó módon” képesek az utcán beszólni a nőknek, amely kijelentésektől a nők szinte elsüllyednek szégyenükben. Mégis, a férfiak szerint jól van ez így, a legtöbb, amit egy jóérzésű férfi megtesz az az, hogy lenézi szólongatós férfitársait. De az még egyiküknek sem jutott eszébe, hogy valamilyen módon tegyen az ilyen nyilvános megalázások ellen. És még ők állítják magukról, hogy ők a nők védelmezői!

5. A férfiak szerint komoly témákhoz csak ők érthetnek. Egy rövid történet ehhez: Anett történelem és politológia szakon végzett, és egy bulin egy férfival beszélgetett. A beszélgetése nem volt teljesen öncélú: évek óta magányosan élt, és ezen az estén végre feltűnt egy intelligens, nyitott férfi, akit láthatóan nem zavarták Anett fölös kilói, viszont nyitott volt az értelmes nő szellemére. Szóba került sok minden, például a demokrácia kérdése is – ez Anett szakmája, hiszen a férfi mérnökként dolgozott. Mégis: az asztalukhoz lépett egy magas szőke férfi, aki kedvesen Anettra mosolygott, majd mintha ott se lenne a férfihoz fordulva elmagyarázta véleményét a demokráciáról. Mert ugye, ez komoly dolog, a nőnek a mosoly jár, de beszélgetni igazán csak a férfiakkal lehet, igaz?

6. Szeretik a férfiak mondogatni: „a pénz számolva, a nő verve jó”. Valahogy én nem tudok azon önfeledten kacarászni, hogy jó lenne engem időnként megverni. Vagy ez mégis vicces, csak nincs humorérzékem?

7. Hallgatózni ugyan csúnya dolog, de például egy vendéglátóipari egységben megtörténhet, hogy a szomszéd asztalnál ülő férfitársaság hangosan tárgyalja ki nőismerőseiket. Aki már hallott ilyen csúf röhögésekkel tarkított férfidumát, az soha többé nem fog tudni bizalommal nézni egy férfira sem!

És persze ezt a sort még hosszan lehetne folytatni, minden nőnek van legalább egy vagy két története.

A nőknek azonban van egy nagy fegyverük is a férfiakkal szemben: egy nő képes megérteni a férfi gondolkodását, míg a legtöbb férfi számára a nő örök rejtély marad. És ha hiszünk abban, hogy nem a férfiak ellen kell harcolni, hanem a férjeink és fiaink érdeke is, hogy ne érezzék magukat a nők rosszul, akkor talán végre nem a nemek fognak egymás ellen küzdeni, hanem mindkét felet a kölcsönös megértés és bizalom készteti majd arra, hogy rendezzék a vitás kérdéseket.

De az biztos, hogy az első lépést a nőknek kell megtenniük – a férfiaknak ugyanis a jelenlegi állapot túlságosan is kényelmes…