Netes társkeresés, az én szemszögemből

2011. 06. 06.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

E gondolatok Szakál Florica: „A netes társkeresés buktatói és megoldásaik” cikke alapján jöttek fel bennem.

Régi ismerősöm keres sok éve társat a neten. Nincs könnyű dolga, nem egy manöken alkat, ráadásul fél szemére vak, a másikra pedig gyengén lát. Amikor elmondta, mivel próbálkozik, azt kérdeztem, miben vagy különb a többi nőnél? Nem értette, miért kell különbnek lennie. Kegyetlen őszinteséggel fejtettem ki a véleményem, ami nem igazán tetszett neki.

Megpróbáltam hasonlattal:

„Képzelj el egy egérfogót. Társat akarsz, fölraksz egy fotót magadról sajtként az egérfogóba. Minden pasi szereti a szexet, minél tetszetősebb a sajt, annál inkább meg akarja szerezni. Ez idáig egyszerű. A te esélyed az idő, ami a sajt – a nő – megkívánása és megszerzése – szex – között van. Eltalálni az igazán megfelelő időt szinte lehetetlen. Ha korán adod neki a sajtot, megkóstolja, aztán lelép. Ha későn, akkor fennáll az esély, hogy nem bírja türelemmel, és lelép, vagy másik sajtot kóstolgat, amíg a tiédhez nem jut, aztán lelép. Kérdés, mit tudsz nyújtani a sajton kívül? Olyasmit kell találnod, amivel más, rivális nő nem rendelkezik, amiben különb vagy a többinél. Minden emberben van érték, de meg kell találnunk a sajátunk, ami megadja a megfelelő önbizalmat. Egy állandóan nyavalygó társ senkinek sem kell. Mi a benned lévő érték? Egy nőismerősöm valamikor azt mondta, sok múlik azon is, hogy megelégedjünk magunkhoz illő társsal. Vagyis, ha nem vagyunk zsenik és a külsőnk is előnytelen, akkor ne keressünk félistent. Nem teljesen értek egyet. A saját értékeink felfedezése, a tudat, hogy nem vagyunk tucattermék, képesek vagyunk kiemelkedni az átlagból, adhat akkora önbizalmat, hogy a félisten is felfigyel ránk.”

Az ismerősöm nem tudott válaszolni, több társkeresőn regisztrált, több mint tíz év telt el, de még mindig magányosan él.

Úgy vélem, internetes tárkeresésben annak az időnek a kihasználása a legfontosabb, amíg a másikat érdekli a „sajt”.

Mi van, ha előnytelen a külső, vagyis nem felel meg „sajtnak”? Ilyen esetben jobb, ha nem fotóval kezdünk, hanem a stílusunk az, amivel felkelthetjük az érdeklődést, az válik „sajttá”. Úgy vélem, ebben az esetben sokkal nehezebb a társkeresés, de nagyobb az esély a kialakult kapcsolat tartósságára. Ebben az esetben ne társkeresőn próbálkozzon, hanem „fecsegős” oldalakon. Ebben az esetben nem magáról rakjon fel fotót az illető, hanem a személyiségéről. Növény, állat, madár, szobor, festmény, stb. Olyan honlapokat keressen, amelyik megfelel az ízlésének, és sok férfi van rajta jelen. Igyekezzen minél több fórumban jelen lenni, minél több témához hozzászólni, kifejteni a véleményét. Meg kell találnia a saját stílusát, egyéni stílust, amely révén kiemelkedik az átlagból, amellyel fel tudja hívni magára a figyelmet. Nagyon fontos a műveltség, minél több témáról legyen véleménye, és kerülje a sablonosságot. Ha férfivel társalog, kerülje a fecsegést, de ne használjon egyszavas válaszokat, és ideiglenesen felejtse el a kifejezetten női témákat. Más a női, és más a férfi agy, ezáltal eltérő a gondolkodásmód, az érdeklődési kör. Természetesen vannak azonos gondolatok, érdeklődési körök, különben képtelenek volnának együtt élni, de ne várjuk el, hogy ugyanaz érdekelje a másikat, ami minket. Az első randikon a férfi, aki „szívesen hallgatja” a nő nőies témájú fecsegését, agyilag kikapcsol, mintha egy rádió szólna a háttérben, és ezt csak a szex reményében teszi.

Fontos, hogy amikor a nő a külsejéről ír, ne tüntesse fel magát szebbnek, mint amilyen. Inkább rosszabb legyen, de kissé elbagatellizálva a negatívumokat. Vagyis a belső pozitív tulajdonságai mellett jelentéktelenné téve az esetleges előnytelen külsőt. Lehet akár a humor eszközeihez fordulni. Az első találkozást, mintegy előkészítésként, és a meglepetés elkerülése végett mindenképp előzze meg fotócsere, webkamerás beszélgetés.

Meg kell győznünk magunkat, hogy az első személyes kapcsolat előtt a másik „csupán” egy nick. Legyen bármilyen szimpatikus, tetsszen bármennyire a fotója, akkor sem több, mint egy „csevegő program”. Ugyanis bárki bármit írhat magáról, felrakhatja bárki fotóját. Valójában a személyes kapcsolat által válik emberré.

Elérkezik az első randi, tételezzük fel, hogy minden szép és jó, minden csodálatos. Az álmunk jelenik meg, fején glóriával, legalábbis annak tartjuk. De ne feledjük, csak annyit tudunk róla, amit elmondott, és csak azt az arcát ismerjük, amit nekünk mutat.



Szerző

donna.hu



Scroll to Top