150 éves Darwin evolúcióelmélete.

Darwin 1809. február 12-én született egy angliai kisvárosban, a család ötödik gyermekeként. Már gyerekként is igazi természetbúvár volt, főleg a bogarak érdekelték, hosszú sétái alkalmával ásványokat és növényeket gyűjtögetett. Kezdetben orvosnak tanult, de az, hogy akkoriban még érzéstelenítés nélkül végezték a műtéteket elriasztotta őt a pályától, ekkor iratkozott be természettörténeti szakra. Diplomáját később teológiából szerezte, de sokkal jobban érdekelte a geológia.

1831-ben egy levelet kapott egyetemi professzorától, melyben felajánlotta élete nagy lehetőségét, egy világkörüli tudományos utat, őfelsége Beagle nevű hajóján. A háromárbocos hajóval 1831. december 27-én indultak útnak.

A Galápagos-szigeteken, Ausztráliában és a Falkland-szigeteken tett megfigyeléseit, jegyzeteit hazafelé rendezgetve azt vetette papírra, hogy amennyiben helytállóak a sejtései, akkor a „tények aláássák a fajok állandóságába vetett hitet”. Hazatértét kitörő lelkesedéssel fogadták, kora egyik legkitűnőbb geológusaként ünnepelték.

1839-ben megnősült és hamarosan egy London melletti kis falucskába költöztek, Downe-ba, ahonnan haláláig, 1882-ig, szinte ki sem mozdult, állítólag útja során megbetegítette valamilyen trópusi kór, ez keserítette meg életét.

Miközben nyilvánosan geológiai cikket publikált és könyveket jelentett meg utazásairól, otthon „a fajok problémájával” foglalkozott. Vizsgálódásait titokban tartotta, hiszen tudta jól, hogy gondolatai nem csak tudományos szempontból radikálisak, de istenkáromlásnak is minősülnek korának törvényei szerint.

Hamarosan világossá vált számára, hogy a fajok helytől függően, korszakról korszakra változnak, egy közgazdász írása segítette őt a mechanizmus felfedezésében. Arra a felismerésre jutott, hogy a létért való küzdelemben csak az arra alkalmasak maradnak életben, míg a gyengék, alkalmatlanok elpusztulnak. Megvolt tehát a mechanizmus – a természetes szelekció.

Korábbi tudósok csupán a fajok közti küzdelemmel foglalkoztak, de Darwin arra is rájött, hogy egy fajon belül is folyik a harc, azok az állatok, amelyek jobban alkalmazkodnak a környezethez nagyobb eséllyel maradnak fent, és nemzenek utódokat. Maga az evolúció gondolata nem Darwintól származik, már előtte felvetette Jean-Baptiste Lamarck, de ő nem jött rá arra, hogy hogyan is működik.

1859-ben jelent meg kutatásainak eredménye, A fajok erede, melyet a tudományos körök szinte maradéktalanul elfogadtak. Természetesen a legtöbb ellenvéleményt az egyház fogalmazta meg és fogalmazza meg mind a mai napig.

Annak ellenére, hogy az elméletet rengeteg minden támasztja alá – Darwin is felvetette, hogy az élőlények közös őstől származnak, melynek egyik legfőbb bizonyítéka, hogy a genetikai kód az egész élővilágban egységes, az is kiderült, hogy a baktériumokkal 20-30%-ban megegyezik a genetikai információhordozó anyagunk – mégis sokan nem „hisznek benne”. Amerikában például nem is olyan régen arról folyt a vita, hogy egyáltalán tanítsák-e az iskolákban, csak úgy mellesleg, a Biblia állításai mellett, pedig szinte napról napra születnek olyan vizsgálati eredmények, melyek azt bizonyítják, hogy Darwin nem tévedett.