„A pánikbetegséget hirtelen, rohamokban jelentkező heves szorongás jellemzi. A roham gyakran visszatérővé válik, kiváltásában nyilvánvaló okot nem találunk. Ha ezek a pánikrohamnak nevezett epizódok ismétlődnek, illetve a beteg szorong a roham újbóli megjelenése miatt, pánikbetegségről beszélünk.”– így szól a rövid meghatározás. De nézzük meg, mi is az a pánikbetegség?

„A pánikbetegség kézzel fogható testi tünetek, melyeknek nem a szervi megbetegedések az okozói” – válaszolt pszichológusunk az előbb feltett kérdésre. „Az illető először csak azt érzékeli, hogy valami nincs rendben a testében – például emésztési problémái vannak, nyomást érez a szíve tájékán, a mellkasában, nem kap levegőt. Tévhite miatt látogatást tesz több orvosnál, s még a sokadik eredménytelen kivizsgáláskor sem ébred rá, hogy ezek a problémák lelki eredetűek.” De vajon minden betegség lelki eredetű? „Nyilvánvaló, hogy azok a betegségek, melyek az immunrendszer legyengülésével járnak, kapcsolatban lehetnek a lelki harmóniával. Vannak a pszichoszomatikus betegségek, amelyek lelki okokra vezethetők vissza, de tulajdonképpen testi betegségek. Ilyen például a szív- és érrendszeri betegségek vagy az emésztő rendszerbeli problémák. Itt nagy szerepe van a lelki tényezőknek. A szomatikus betegségeknek nincs, vagy csak áttételesen van köze a lelki problémákhoz, tehát ha például az ember nem kiegyensúlyozott lelkileg, az immunrendszer is gyengébb és előfordulhat, hogy a vírusok sikeresen megtámadják a szervezetet.” A pánikbetegség jellegzetes tünetei a következők: fulladás, légszomj, torokszorulás, szédülés, ájulásérzés, bizonytalanság, szapora szívverés és heves szívdobogás, remegés, reszketés, izzadás, érzési zavarok, zsibbadás, émelygés. A legtöbb pánikbeteg halálfélelemről, „megőrülésről”, érzelmi és viselkedésbeli irányításvesztésről számol be. A rohamok egy hónapban legalább négyszer jelentkeznek, vagy ritkábban, de a rosszullétek között is a rohamtól való félelem, és a szorongás a mérvadó. A pánikbetegség okai sajnos nem egyértelműek, de három elmélet született keletkezésének okára: „A biológiai elmélet szerint a noradrenalin nevű neurotranszmitter működése az egyik lehetséges ok. A neurotranszmitterek olyan agyi vegyületek, amelyek üzeneteket szállítanak egyik idegsejttől – a neurontól – a másikig. Kísérletek során rájöttek, hogy a noradrenalinban gazdag agyi terület ingerlése pánikot vált ki, ezért a vegyület aktivitásának változása hatással van a pánikroham kialakulására”. A második magyarázat a genetikai elmélet. A pánikbetegség tehát örökletes, ám elég kevés esetben vonható felelősségre a genetika. A harmadik és a legelfogadottabb elmélet az, hogy a betegség kialakulásában az egyén gondolkodása játssza a főszerepet, vagyis az, hogy a beteg hogyan éli meg a testében lejátszódó folyamatokat. Ezt hívjuk "anticipátoros", jósló szorongásnak. A diagnózis felállítása után két fajta gyógymód lehetséges: a gyógyszeres és a pszichoterápiás kezelés. „Az utóbbi eljárás során szembesíteni kell az illetőt a tényekkel, vagyis a lelki gondokkal. Az egyénnek pedig fel kell ismernie azt. Ez nagyon fontos! Ha feleszmélt, arra már lehet építeni, és el lehet indulni a problémákat kiváltó okok keresésének útján. A lelki problémák nagy része a kapcsolati problémákból adódik.”

Kapcsolódó anyagok: 

$$468$$

Kapcsolódó fórum: 

$$f312$$