Mik azok a vírusok? A vírusok a Földön ismert legkisebb mikroorganizmusok, amelyek egyaránt rendelkeznek élő és élettelen anyagra jellemző tulajdonságokkal. Vagyis egy vírus gazdatest nélkül képtelen bármit is csinálni, nem szaporodik, nem mozog. Csak a gazdaszervezet folyamatait felhasználva képes szaporodni. A vírusok többsége egyáltalán nem halálos, csak szövődményei okoznak olykor súlyos megbetegedéseket. A mai orvostudományés a rengeteg vakcina képes a vírusokkal felvenni a harcot, így a halálozási arány ma már a lehető legminimálisabb. A legközismertebbek a nátha, influenza, bárányhimlő, fekete himlő, AIDS, a veszettség és a járványos gyermekbénulás. Milyen mutáció a sertésinfluenza? Úgy tartják a legújabb vírus a sertésinfluenza a madárinfluenza és az emberi influenza egyvelege (az A típusú influenza alfajai mind okozhatnak sertésinfluenzát). Az új törzs két korábbi sertésinfluenza-törzs kombinálódásának tűnik. Az előzetes genetikai vizsgálat azt találta, hogy az új törzs hemagglutinin (HA) génje az Egyesült Államokban 1999 óta ismert sertésinfluenza víruséhoz hasonlít, a neuraminidáz (NA) és mátrix protein (M) azonban inkább az európai sertésinfluenza dokumentált formájára. Vagyis elméletileg az amerikai és európai vírusok keveréke. Mint tudjuk, minden betegségnek van lappangási ideje, tetőpontja és lecsengési fázisa. A sertésinfluenza március 18-án ütötte fel először fejét Mexikóban, s körülbelül egy hónap múlva (április 24-én) érte el tetőfokát. Ma a WHO országszerte 985 esetről tud, csak Mexikóban 590 beteget regisztráltak, amelyből sajnos 25 meghalt. Amerikában 226 megbetegedés történt, egy halálos áldozattal. A betegség Európába is átkerült, Ausztriában 1, Franciaországban 2 – az index szerint 4, Németországban 8, Olaszországban 1, Spanyolországban 40, Svájcban 1 és Angliában 15 betegről jelentettek - ezek május 4-i adatok. Kuba és Argentína törölte repülőjáratait Mexikóvárosba, valamint több hajózási társaság a célállomásokból kihagyta Mexikó kikötőit. A WHO külön, új honlapot indított, amelyről tájékozódhatunk a sertésinfluenza legfrissebb adatairól. Sokak szerint a spanyolnátha és a sertésinfluenza között párhuzam ismerhető fel. A spanyolnátha 1918-ban tört ki és már ugyanabban az évben több áldozatot követelt, mint az első világháború. Becslések szerint 50 millió ember halt bele ebbe a betegségbe. Sokaknál vérzéses tüdőgyulladást okozott – főleg azoknál, akik idejük nagy részét zárt közösségben töltötték –, ez gyakran alig néhány óra alatt halálhoz vezetett. Másoknál, főleg idősebbeknél viszont a halált inkább a másodlagos bakteriális tüdőgyulladás okozta. Tehát maga a vírus nem okozott volna ilyen mértékű halálozást, ám szövődményei sokkal súlyosabbak voltak. S pont emiatt – mert a legtöbben a szövődményekbe haltak bele, s nem a betegségbe – más a ma tomboló sertésinfluenza. Ugyan rengeteg hasonlóság van a kettő között – mindkettő A típusú H1N1 vírus –, mégsem ugyanaz. Arról nem is beszélve, hogy a manapság használt gyógyszerek korszerűsége kiemelkedő a 90 évvel ezelőttihez képest. Kiket támad meg a betegség? Érdekes módon a fiatalabb és idős szervezetek jobban ellenállnak ennek a betegségnek, általában az erős szervezetűeket támadja meg, akik azelőtt semmilyen betegséggel nem küszködtek. Különösen veszélyeztetett helyzetben vannak a HIV vírussal fertőzött emberek. Melyek a tünetek? Mivel egy influenza vírus mutáns változatáról van szó, általában a tünetek megegyeznek a „régi” influenza tüneteivel: 38 C° feletti láz, köhögés, orrdugulás, fej- és torokfájás, ízületi- és végtagfájdalmak, levertség, étvágytalanság, tüsszögés. Néhányan beszámoltak hasmenésről, hányásról. Cseppfolyósan terjed, vagyis csak akkor, ha valaki tüsszent vagy köhög, betegen puszilkodik, csókolózik stb. Megfelelő hőfokon, főzés, sütés által, 70 C°-on elpusztul a vírus! A betegség megelőzése céljából érdemes megfogadni a járványügyi hatóságok által javasolt prevenciós intézkedéseket: -    Fedje be az orrát és száját zsebkendővel, amikor köhög vagy tüsszent! Használjon papírzsebkendőt, és dobja a szemétbe! -    Gyakran mosson kezet szappannal és vízzel, különösen köhögés vagy tüsszentés után! Alkoholbázisú kézmosók is hatásosnak bizonyulnak. -    Próbálja elkerülni a szoros kapcsolatot a beteg emberekkel! -    Ha ön beteg, lehetőleg maradjon otthon, és korlátozza a kapcsolatot a többiekkel! Figyelmeztető tünetek, amelyek észlelésénél azonnal orvoshoz kell fordulni: Gyermekek esetében: -    Gyors légzést, vagy légzési nehézség, -    Bőrszín kékes, -    Nem iszik elég folyadékot, -    Túlzottan aluszékony, nem élénk, -    Influenza-szerű tünetei javulnak ugyan, de visszatér a láz, köhögés. Felnőttek esetében: -    Légzési nehézség vagy légszomj, -    Fájdalom vagy nyomásérzés a mellkasban és a hasban, -    Hirtelen szédülés, -    Súlyos, vagy tartós hányás. Külföldi tudósítók, de még az amerikai elnök is megmondta: „Pánikra semmi ok!”. Magyarországon még nem jelentettek H1N1 fertőzött- vagy akár gyanús megbetegedést, de azért jobb félni, mint megijedni. Saját- és környezetünk egészségéért érdemes megfogadnunk a tanácsokat, még ha nincs is jelen a vírus kis hazánkban. És bár jelenleg lecsengőben van a járvány, megnyugodni mégsem lehet. Hiszen az influenza vírusok kifejezetten a hideg, nyirkos időjárást kedvelik. Így a közelgő nyár némi kényszerpihenőre küldi a vírusok hadát, ám feltehetően ősszel újból támadásba lendülnek majd. 

A „Pánikra semmi ok” kijelentést is érdemes komolyan venni. Minden évben halnak meg emberek az influenzajárványokban. A mostani csak abban különbözik elődeitől, hogy új típusról van szó, így belső védelem nélkül állunk vele szemben. De jelenleg minden jel arra mutat, hogy nem egy „erős” vírussal van dolgunk, ráadásul a modern gyógyszerekkel fel lehet venni a harcot!