Egy idős hölgy, nyugdíjas tanítónő halt meg rejtélyes módon saját lakásában úgy, hogy a rendőrségi vizsgálat során sem idegenkezűséget, sem öngyilkosságra utaló nyomokat nem találtak. A hölgy az otthonában volt, miután az ápolója elment. Bezárta az ajtót belülről és a kulcsot a zárban hagyta. Majd a hozzátartozókat pár perc múlva a szomszéd értesítette, hogy füst gomolyog ki a lakás ajtaján. A belépőket szörnyű és borzalmas látvány fogadta. A konyha meglágyult linóleumán egy kupac hamu között két frottirzoknis láb meredezett. Feljebb, félökölnyire zsugorodva árválkodott a koponya maradványa. Az egészet, egy hordozható tartályban a kriminológia kórbonctani laboratóriumába szállították. Hat nap múlva kiadták a halotti bizonyítványt, amiben a következő mondat olvasható: kideríthetetlen eredetű tűz okozta a halált.

A krematóriumban egy emberi test elégetéséhez két óra hossza szükséges ezer fok feletti hőmérsékleten.

A megmagyarázhatatlan tűz lehetett az öngyulladás. Az nyilvánvaló, hogy az emberi tudás korlátozott, a világ minden bizonnyal tele van még felfedezetlen dolgokkal és jelenségekkel. Emiatt ne ítélkezzünk elhamarkodottan. Az öngyulladás, mint jelenség attól függően létezhet, hogy még nem találunk rá magyarázatot.

De mi is az öngyulladás? Egy megmagyarázhatatlan jelenség, melynek során az emberi test magától meggyullad, bármilyen ok, vagy előjel nélkül. Az öngyulladás eredményezhet pusztán hólyagos bőrt vagy égési sebeket, de szélsőséges esetben a teljes test hirtelen lángba borulását is. Ez utóbbi jut leginkább eszünkbe, ha az emberi öngyulladásról hallunk.

1938. július. Mrs. Mary Carpenter egy hajókiránduláson töltötte szabadságát az angliai Norfolk Boards közelében, mikor váratlanul lángolni kezdett. A tűz egész testét elemésztette, csak egy kupac hamut hagyva a testéből. A tudomány szerint az emberi test képes elegendő energiát tárolni a zsír és egyéb szövetekben, de lángot önállóan előállítani képtelen. Akkor mégis mi a magyarázat az öngyulladásos esetekre? Mert az biztos, hogy léteznek, és az is, hogy megmagyarázhatatlan tűzeset az okozója.

A lángok gyakran kékek, vagy más, szokatlan színűek. A test bizonyos részei gyakran a tűz által érintetlenek maradnak ugyanúgy, ahogy bizonyos bútorok és ruhák is az égő test körül, kivéve persze azokat a berendezési tárgyakat, amelyeken az illető ült, vagy feküdt. Néha még az ágy is érintetlen maradt! Holott – mint írtuk, az emberei test elégetéséhez 1000 fok szükséges, akkor hogyan lehetséges, hogy ez az iszonyatos hő nem terjed át a környező tárgyakra? Hiszen a megégett test annyira károsodik, hogy gyakran csak hamu marad belőle. Még a legvastagabb csontok is teljesen elhamvadnak.

A tűz általában úgy tör ki, hogy az áldozat látszólag nem érez fájdalmat, vagy legalábbis nem adja jelét. Egy 1905-ös lincolnshire-i eset egy asszonyról szól, akinek a vállain söprögetés közben jelentek meg a lángnyelvek. Csak a gyors beavatkozás mentette meg az életét. A jelenést egy másik általános velejárója a visszataszító, zsíros massza, ami általában a helyszínek falára is lerakódik. Ez az anyag származhat az égő testből is.

A szkeptikusok persze itt is megjelennek. Hol olyan indokkal, hogy ilyen nincs, ez csak amolyan városi legenda, ami szájról szájra terjed, és kicsit fel lett turbózva az információ. Vagyis lehet, nem is úgy történt az esemény, ahogy elmondják. Feljegyzések ugyan vannak esetekről, de a szkeptikusok ezeket is cáfolják. Ugyanis a tudomány állása szerint az emberi test nem tud lángot előállítani.

Legélesebb kritikáját a jelenségnek Justus von Liebig báró, a nagy kémikus nyújtotta. Szakértő szemtanúk hiányában megkérdőjelezte az öngyulladás létezését. Ezt kísérletei is igazolták, melyekben húst próbált ilyen szinten égetni, ám nem sikerült.

Feltevés és félelem van tehát bőven. De vajon érdemes az okát kutatni, vagy elég, ha elfogadjuk: nincs mindenre magyarázat?

Kapcsolódó anyagok:

$$1425$$

$$712$$

$$721$$