A tudomány mai állása szerint nem az. A józan ész szerint sem. Ugyanakkora eséllyel törhetik fel a kocsinkat elsején, pontosan ugyanakkorát eshetünk az utcán alantas módon előttünk hagyott kutyaürüléken másodikán, éppolyan súlyos törést szenvedhetünk ötödikén a focipályán.   Elmélyedhetünk a számmisztikában, olvashatunk történelmi értekezéseket arról, hogy az elmúlt korokban, eltűnt civilizációknál milyen jelentősége is volt ennek a számnak, vagy hogy mennyire fontos szerepet töltött be a középkori gondolkodásmódban. Ez mind így történt, csak ha kicsit tágabbra nyitjuk a szemünket, akkor azt látjuk, hogy ugyanakkor az is köztudott volt, hogy a boszorkányok a csecsemőkből főznek repülőkenőcsöt, hogy egyes emberek holtuk után is visszajárnak a családjuk vérét szívni, nem az anyósokra gondoltak, a listát addig folytathatnám, míg körbeéri a földet. A hiedelem, főleg ha ijesztő, fennmarad. Mindig akad lelkes nagymama, aki emlékszik, hogy kiskorában őt hogy ijesztgették a réz…nemiszervű bagollyal, a vámpírral, a farkasemberrel és valahol kötelességének érzi, hogy ezt a jó hagyományt folytassa.

Persze a mai fiatalok nehezebben ijednek meg a szörnyektől, mert látták a tévében, hogy egy 50 kilós kiscsaj is lekaratézza őket. De a péntek 13. legendája fennmarad. Mert az ellen nincs orvosság, mert nem tudja senki szíven szúrni egy karóval.

Az emberek elhitték, elhiszik, hogy szerencsétlen nap. Feszülten várják, hogy melyik irányból csap le rájuk az élet kíméletlen ostora. Egész nap rettegnek, mindenhez csak óvatosan nyúlnak, nehogy baj legyen belőle. Ezzel a viselkedéssel pedig saját maguk idézik a fejükre a bajt. Aki egész nap azt mondogatja magának, hogy ma valami rossz fog történni, azzal minden valószínűség szerint valami rossz fog történni. Ha mindenhez reszkető kézzel nyúlunk, valamit úgyis leejtünk, eltörünk.

Péntek 13. 24 órából áll, a csütörtök után következik, előzménye a szombatnak. Reggel felkel a nap, kicsit süt, aztán lenyugszik. Közben eszünk, iszunk, dolgozunk, szórakozunk, majd lefekszünk és alszunk. Közben számtalan dolog történik még. Van, ami biztosan nem. Nem követ minket valami ördögi erő, gonosz röhögéssel, azt figyelve hogyan szúrhatna ki velünk minél jobban, miközben az őrangyalunk a sarki kimérésben dönti magába a kevertet. Nem leszünk kiszolgáltatva a gonosz erőknek, legalábbis nem jobban, mint más napokon. A világ nem áll meg, hogy belénk rúgjon egy nagyot, csak mert „annyiadika” van. Ez is csak egy nap a sok közül.

Kapcsolódó cikk:

$$727$$