Igaz, nem mindig lehet ilyen esetekben ezt a gyógyszerekre fogni. Hiszen egy depresszióban szenvedő ember egyik tünete lehet, hogy szexuális érdeklődése csökken – vagyis nem az antidepresszáns hibáztatható elsősorban, még akkor sem, ha annak mellékhatása tovább rontja a helyzetet.

De néha még javíthatja is a szexuális képességeket egy-egy gyógyszer, bár az ilyen gyógyszerek vannak kisebbségben. Például a korai magömlés jól kezelhető depresszió elleni gyógyszerekkel. A tudomány még nem derítette ki, hogy miért, de tapasztalati tények igazolják, hogy ez a kezelés hatékony.

Az idegrendszerre ható gyógyszerek mellett vérnyomáscsökkentők tartoznak a másik nagy kategóriába. A magas vérnyomásban szenvedő férfiak 40%-ának vannak merevedési problémái – nem jut elegendő vér a nemi szervbe –, s a gyógyszerek tovább ronthatják állapotukat. Az úgynevezett bétablokkolóknak és a vízhajtóknak van a legrosszabb hatásuk. Sajnos azt egyetlen orvos sem tudja előre megállapítani, hogy kire melyik gyógyszer hat negatívan. Ezért csak azt tehetjük, hogyha valamelyikről kiderül, hogy csökkenti a szexuális teljesítményt, akkor egy másikkal próbálkozunk.

Szexuális problémáinkról nem szívesen beszélünk – még a szakemberek, orvosok előtt sem. Erősen él bennünk a tabu: nem illik a magánéletünk gondjait, titkait másokkal megosztani, holott szégyenérzetünket legyőzve sok fájdalomtól, szorongástól óvhatnánk meg magunkat.

Ez fokozottan érvényes azokra az esetekre, amikor gyaníthatóan egy gyógyszer hatása miatt válik nehézkessé szexuális életünk. Ugyanis ma már sok fajta gyógyszer létezik, s ha valamelyik mellékhatásaként romlik szexuális teljesítményünk, elegendő, ha az orvosunkkal ezt megbeszélve egy másik szert iratunk fel.

Pironkodás helyett érdemes végiggondolnunk, hogy egy doktor számára a mi intim életünk nem pletykálkodásra érdemes csemege, hanem az idegek, az érrendszer, vagyis szervezetünk állapotát jelenti. A szexuális zavarok nem a mi hibáink – pláne nem a bűnünk –, hanem olyan élettani jelenségek, mint egy lyukas fog, törött kéz, stb. Nem vonakodunk elmenni a fogorvoshoz – na jó, egy kicsit vonakodunk –, s nem szégyenkezünk eltört végtagunk miatt, akkor miért szégyenkeznénk szexuális zavaraink miatt? Hisz az orvosok sok esetben ezeket is könnyen tudják gyógyítani. De ennek feltétele, hogy beszéljünk róla, hisz néma páciensnek…

Igaz, ma még sok orvos véleménye szerint a legfontosabb a szervezet kezelése – például a vérnyomás csökkentése –, s hajlandóak belenyugodni, hogy cserébe a páciens szexuális élete megromlik. Valamit valamiért – mondják. Tehetik, nem róluk van szó. Ilyenkor érdemes nem csupán beszélni, hanem hangsúlyozottan kérni, hogy másik gyógyszert írjon fel, s ha ez sem segít, keressünk másik orvost. Tehetjük, az életünkről van szó.

(A következő részben a természetes vágyűző szerekről írunk: nikotin, alkohol, stressz.)