56. és 70. életévünk között kezdjük az igazi kalandozásunkat az életben.

Sok generáció folyamán tiszteletteljes csodálkozással figyelhetjük meg, hogy ténylegesen egy direkt összefüggés van a földi életszakaszok és a kozmikus terek között. Az égi terek a Nap pályája körül, melyeket az asztrológiában házaknak nevezünk, életutunkat jelentősen meghatározzák. Mintha nemcsak mindennapjainkon keresztül vándorolnánk, hanem a kozmoszban is.

 

A 12 szakasz 12 ház az égen, megfelelnek az emberi élet 12 szakaszának. Megfoghatatlan és magával ragadó egyszerre. Mindent, amit mi emberek megélhetünk, ezekben az égi szakaszokban dokumentálunk.

Ezekben a szakaszokban, melyeket nevezhetünk sorsritmusoknak is, ritkán beszélünk csupán pénzről és sikerekről. Vannak célok és feladatok, melyek sokkal jelentékenyebbek, és amelyek mindenekelőtt a későbbi életévekben merülnek fel.

Érettebbek vagyunk, és 56. és 63. évünk között már magasabb dimenziókat is megértünk, mint amilyen a vallás, a filozófia, bizonyos fajta beteljesedés és világszemlélet, melyeket át kell adnunk majd a fiatalabb generációknak.

 

Az 56. életévünk elérésével egy új sorsritmus kezdődik, melyet a régi asztrológusok egy második szellemi születésnek neveznek.

A Nyilas jegyében vagyunk már, a 9. égi házban, amely magasabb régiókba enged nekünk betekintést. Átalakul a világszemléletünk, távoli utazásokat teszünk, akár a valóságban, akár képzeletben. Sokan úgy gondolják, most tapasztalják meg igazán a vallást.

Ennek megfelelőek a feladatok is, melyet sorsunk ebben a korunkban elénk állít. A korábbi években összegyűjtött tapasztalatokból egy új, érett világszemléletet kell nyernünk és formálnunk, amit a fiatalabb generációkkal közölnünk kell, és meg kell majdan tanítanunk nekik.

Ez lenne a legtisztább és legmagasabb célja ennek a periódusnak, és ez lenne a célja az új életnek.

A közösségben és mindenekelőtt a hivatásban is új feladatokat kell átvennünk, melyeket csak bizonyos elkülönüléssel és áttekintéssel tudunk megoldani. Ez az életszakasz ténylegesen az összes szellemi funkció teljes kifejlődését hozza, amely ezáltal egyfajta második tavaszhoz vezethet.

 

Sok ember ebben a „Nyilas” korszakában egy nagyon boldog időt él meg, mert az egészből tud meríteni, és bizalommal, lazábban tudnak az előálló problémákkal foglalkozni. Kivétel az 58. és 59. életév közötti időszak, melyben a Szaturnusz másodszor életünkben visszatér arra a helyre, ahol születésünk pillanatában állt.

Sorsunk ura ismét kényszerít bennünket arra, hogy tekintsünk vissza a múltunkba, hogy reálisan fel tudjuk mérni, mit értünk el, és azt is, hogy nagy életcéljainkból mit valósítottunk meg.

Vannak olyan emberek, akiknél ezek kétségbeesett, vigasztalan pillanatok lehetnek, ahol sokan rezignálnak és elégedetlenkednek az életükkel. Sok más embernek ez a visszatekintés egy ösztönzést fog jelenteni, hogy még egyszer minden erejüket mozgósítsák, és új célokat tűzzenek maguk elé.

Ilyenkor újra felülvizsgáljuk párkapcsolatunkat, és az egyedülállók fel kell, hogy tegyék maguknak a kérdést, még egyszer akarnak-e komoly kapcsolatra lépni valakivel.

Akik életüknek ebben a szakaszában járnak, olyan életformát kell, hogy keressenek, amely személyiségüknek még jobban megfelel, mint mindaz, amit eddig tettek.

A következő 30 évre be kell állítani azokat a bizonyos váltókat, melyben a Szaturnusz újból visszatér, és szembesít majd bennünket a kérdéssel, mi az, amit életünkben elértünk?

Alapvetően ebben az egész életperiódusban igen szoros a kapcsolatunk a Szaturnusszal, aki Krónoszként, az idő uraként továbbra is kegyetlenül az élet múlandóságát vetíti elénk.

Szaturnusz az isten, aki régi hátborzongató leírásokban gyermekeit felfalja, mert minden, amit az anyag szül, múlandó. Ez a felismerés, ami pont ezekben az években súlyosan nehezedik ránk, és sok embert nagyon leterhel.

Ennek a periódusnak a köre mégis a Nyilas jegyével kezdődik és végződik, és ennek megfelelően a 9. házzal, melyben nemcsak távoli országokba kellene elutaznunk, amennyiben a szükséges anyagi eszközök és idő rendelkezésünkre áll.

A személyes továbbképzés és az új tudásterületekkel való intenzív foglalkozás a kezdete ennek a nagy útnak.

Most ismét az élet tanulójaként kell tekintenünk magunkra, és még egyszer egészen elölről kell kezdenünk valamit.

Az élet van és marad, és mindig van benne fel és le. Aki ezt a ritmust megérti, az tudja azt is, hogy sohasem ragadunk le egy mélyponton, de nem is maradhatunk mindig a siker hullámcsúcsán.

Életünk csúcspontja közeleg, a 63. életévünktől a 70. életévünkig. A legmagasabb életcéljainkat tudjuk most megvalósítani.

Életünk nagy változásai jelzik érkezésüket nagy belső nyugtalansággal. Valami dolgozik bennünk, valami egy másik életbe kényszerít, éveken keresztül nagyon óvatosan, utána egyre masszívabban, egészen addig, amíg már nem tudjuk visszatartani.

Mindig szem előtt kellene tartanunk, hogy tudat alatti akaratunk és késztetésünk az, ami gyakran a régi életünket lezáratja velünk, és nem a rossz sorsunk.

A csillagok mindenesetre ezekre a változásokra késztetnek bennünket, és állandó kapcsolatban vannak belső énünkkel.

Életünket visszatükrözi, ami dinamikus, és nem hagyja magát megállítani.

Az a sorsunk, hogy a 63. életévünk körüli életben a mozgó Uránusz ismét kellemetlen kapcsolatba kerül a születési Uránuszunkkal. Ez az az időszak, ahol sok ember nyugdíjba megy vagy nyugalomba vonul.

Micsoda tragikus hiba! Ebben az esetben az Uránusz egy krízist jelez, a rossz felé fordulást. Csak most értük el életünk csúcspontját, és ezért természetellenes, hogy már most az öregség felé lépegessünk.

Aki kényszerítve van arra, hogy munkáját abbahagyja, akár mert fizikailag nem tudja már elvégezni, akár fiatalabbat tesznek a helyére, minden esetben új célok felé kellene fordulnia.

Ez is megfelel az Uránusz feszültségének ezekben az életévekben, mely az áttörést nemcsak mutatja, hanem segíti is.

Vagy eddigi hivatásunkban még egyszer felvirágzunk, és nem is sejtett magasságokat érünk el, vagy egy teljesen új foglalkozást választunk magunknak.

Aki otthon „elsüllyed” a semmittevésben, az sajnos kiteszi magát a  veszélynek, hogy gyorsított tempóban fog öregedni.

A sorsritmusok értelmében a Bak jegyében járunk, és a X. házban. Azon a területen, amely a legnagyobb életcéljainkkal áll kapcsolatban.

Most kell életünk termését learatni. Társadalmunk eddig éppen ezeket az embereket, akik ebben az életszakaszban élnek, a peremre kényszerítette és egyszerűen kizárta.

Most mégis már egy kezdeti jele mutatkozik az átértékelésnek. A társadalom egyre jobban elöregszik, és a többé nem kigazdálkodható nyugdíjak miatt ismét szükségünk lesz ezekre az „öregekre”.

Csodálkozni fogunk, hogyan volt lehetséges ilyen hosszú ideig lemondani róluk.

Belátásuk, tapasztalataik, érett szellemük, higgadtságuk pótolhatatlan. Az embernek nem sok szabadidőre, hanem életének értelmére van szüksége!

Ez ennek a fázisnak a végeredménye. Ezek az utolsó évek, melyekben igen szoros kapcsolatban állunk a Szaturnusszal, aki még egyszer nagyon becsvágyóvá tesz bennünket, és a feltétlen akaratot kölcsönzi ahhoz, hogy egy nagy célt elérjünk.

Minden lehetséges, semmi sincs kizárva. Nincs több veszíteni való. A legjobb esetben egyre hasonlóbbá válunk Szaturnuszhoz, az ő bölcs tanítójának minőségében.

Különösen érdekfeszítő az a tény, hogy még 2023-ig a Plútó a Bak jegyében marad. Abban a jegyben, amely asztrológiailag a hivatással és a korral köthető össze. Mivel a Plútó a nagy változások bolygója, ami mindent felforgat és átalakít, a következő években egy példátlan forradalmát fogjuk az „öregségnek” megtapasztalni.

Ez a jog az új életkedvre vagy a foglalkozásbeli elismerésre lesz hivatott.

Azok az emberek, akik éppen ebben az életszakaszban vannak, komolyan profitálhatnak ebből a Plútó állásból, ugyanis nem minden sötét és rossz, amit a jövő hozhat.

 

Ha szeretne rendelni egy asztrológiai előrejelzést havi lebontásban,
vagy szeretné teljesen ingyen aszcendensét kiszámoltatni, azt
megrendelheti a triamos@digikabel.hu e-mail
címen,
vagy
a
06-90-189185
emeltdíjas
telefonszámon.