...avagy a humoros város nem hiánycikk. Azt nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy Andornaktálya, Bősárkány, Pornóapáti, Böhönye és Görgeteg lakói kivétel nélkül mosolygós, víg kedélyű emberek, de azt igen, hogy ezeket a településneveket hallva mi azok lettünk. Kiránduljatok velünk, és ismerjünk meg néhányat hazánk legmókásabb helységei közül, nem feltétlenül a leghumorosabb oldalukról.

Makkoshotyka

A Sárospataktól 5 km-re található Makkoshotyka lakossága alig haladja meg a 940 főt. Nevezetességei között elsősorban a klasszicista stílusú Meczner-kastélyt és Meczner-kápolnát tartják számon, de említésre méltó a község vadászati trófeagyűjteménye és a falumúzeum is.

Egy latin nyelvű adománylevél szerint 1262-ben V. István király hasított ki egy darabot birtoka közepéből és adományozta azt Hugka nevű vitézének és annak öt fiának. Az akkor még Makramál névvel illetett kis települést alig egy tucatnyi várjobbágy lakta, akikkel együtt a föld apáról fiúra, szülőről gyermekre szállva folytonos láncban öröklődött. Ahogy tulajdonosainak hosszú sora, úgy időről időre neve is változott, először Makramálról Hughkára, Hoghkára, majd 1791-től Hotykára. A mai, Makkoshotyka elnevezést csak 1891-től vezették be, részint azért, mert a környező erdők nagy része tölgyes. Az erdőségnek köszönhetően igen gazdag növény és állatvilággal, vadállománnyal büszkélkedhet, kedvelt vadászterületként tartották számon. Vulkanikus termőtalaja kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre, már az 1200-as években is szőlőültetvények tarkították.

A település érdekességeként jegyzik, hogy mai napig megőrizte azokat a határait, melyeket az egykori adománylevélben is feltüntettek. Az ősöknek emléket állítva és az irántuk való tiszteletüket kimutatva az Árpád-kori dűlők elnevezését és a különböző helyneveket máig megtartották és büszkén használják (pl.: Mons Popol-Papaj, Rivulus Sebus – Sebes patak).

Kukutyin

"Nagy vót a deszki határ, na! Hozzátartozott Kukutyin is. A mostani Ferencszállást hívtuk Kukutyinnak. Itt a báró dohánytermelői dolgoztak. Kukutyinból lött Ferencszállás község. Azelőtt nem vót ott falu. A dohánytermelőkbül származott a falu népe. Akkó osztán a báró Gerliczi uralkodott itten. Sok cseléggye vót, mind magyarok..." "A ferencszállási majorba kaptak a bárótú házhelyeket. Mindönkinek adott egy lánc fődet. De nagy szögénység vót ottan. Hát oszt vót egy szögény embör. Bemönt Deszkre, kérte a bárót, aszongya: - Lögyön szíves, segíccsön. Olyan szögény vagyok, hogy kúdúni járok. De már a sé használ, nem adnak kenyeret. - Eriggy - aszongya - Kukutyinba zabot högyözni! Hát osztán emönt az intézőhöz, vagy még akkó ispány vót. Emönt az ispányho, ide Ferencszállásra, ide a majorba. Mondta neki: - Ispány Úr, kéröm! A méltóságos úr eküdött ide Kukutyinba zabot högyözni. - Na eriggy! Modjad a csősznek, hogy te is beállsz! Ájjá be te is! Ehhö tudni köll, hogy a zab mán mögnőtt, szóval feje is vót neki, csak víz vót a föggyin, jó térgyig érő. Oszt a fejit késsel, mög kaszával szödték, mög amivel tudták. Errű lött a mondás: "Kukutyinba zabot högyözni." Kukutyinnak mondták a majort, pedig Ferencszállás. Azé hítták Ferencszállásnak, mer a báró Ferenc vót..." – írja egy régi elbeszélés, és ettől pontosabban mi sem tudnánk összefoglalni a kukutyini tudnivalókat.

Kiegészítésként mindössze annyit jegyeznénk meg, hogy a leírásban említett Ferencszállás a 43-as főút két oldalán helyezkedik el, alapításakor mindössze 52 háza és 202 lakosa volt. Egy ténylegesen is Kukutyinként ismert települést Romániában is találhatunk, ahol a Prut melletti Cucuteni községet nevezik így a csángók. Ez a hely azonban nem a zabhegyezésről, mindinkább az 5-7000 éves neolitikumi leleteiről híres.

Pornóapáti

Bár a településnév mást sugall, mégsem kell hozzá kitennünk a „tizennyolcas karikát”. A pornó elnevezés eredete teljes mértékben nem tisztázott: vagy egy német nemzettségbeli által elkeresztelt dűlő után kapta, vagy a szláv Pernovo helynévből származik. Az „apáti” utótagot csak később, az egykori ciszterci apátságra való utalásként kapta.

A Szombathelytől 16 km-re fekvő település a Pornó-patak és a Pinka összefolyásánal fekszik, ez utóbbi jobb partján, az Ómajor alatt rejtőznek az egykori apátság romjai, melyeknek felszíni nyomuk sajnos nem látható. Nevezetességei között említést érdemel az Árpád-házi Szent Margit tiszteletére szentelt római katolikus templom, melynek tornyában lakik az ország legrégebbi, 1493-ban öntött harangja.

Bősárkány

Neve ugyan 1222-ben tűnik fel először korabeli írásos dokumentumokban, első adományozására csak 1390-ben kerül sor I. Lajos által. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy az itt megtelepülő lakosság nem földműveléssel foglalkozott, elsősorban halászatból tartották fenn magukat.

A Hanság déli peremén elterülő település nevezetességei között elsősorban a csodaszép szobrokat kell megemlítenünk, mint például a műemlék jellegű kőkereszt, melynek talapzatán az égre néző Mária szobra áll. Az 1802-ben készült klasszicista alkotás egyben ártézi kútként is szolgál és a településen szabadon megtekinthető. A Szent Család-szobor és a Szent Sebestyén, Flórián és Rozália szoborcsoport illetve a Pietá-szobor barokk alkotások, szépségük és különlegességük magával ragadja az ide látogatót.

Hazánk számtalan települését sikerült elődeinknek kissé humorosra keresztelni, de amellett, hogy nevük mosolyra fakasztó, érdemes egy kicsit jobban is megismerni ezeket. Többségük apró, hazánk legeldugottabb szegleteiben húzza meg magát, elrejtve előlünk megannyi szépséget és csodát, amik kirándulásainknak új fényt kölcsönöznének.