Lucas Davenport kicsiny, de válogatottan fura alakokból álló kommandója - melynek középpontjában ezúttal Virgil Flowers, a nőcsábász poszthippi áll - egy ilyen ügynek ered a nyomába. A hullákat veteránemlékműveknek támasztva hagyják hátra az ismeretlen tettesek, a kelletlenül hallgatag tanúk - esetleg tettestársak - arcát háborús sebek csúfítják el, vagy szépítik meg, ez nézőpont kérdése. A háttérből Amerika híres-hírhedt hárombetűs kormányhivatalainak (CIA, FBI, NSA, STB) ködképe gomolyog elő: a szálak Vietnamba vezetnek.

A politikusok már rég aláírták a fegyverszüneti okmányokat, kezet ráztak, felvették a Békedíjat, amiért mára már nem öldökölnek tovább; a tábornokok már rég teleaggatták a vitrint a halott katonáikért kijáró kitüntetéseikkel; de a közkatonák változatlanul hajkurásszák egymást a hátországban. A háborúkkal az a probléma, hogy sosem érnek véget...

Sandford 1944. február 23-án született Cedar Rapidsban, Iowa államban. Eredeti neve John Roswell Camp, így John Sandford egy írói álnév. Sandford a nagymamájának a középső neve volt. 

Bölcsészettudományi tanulmányokat folytatott – amerikai történelemből – majd újságírásból diplomázott.  Az írást a hadseregben kezdte el, és a sereg küldte el újságíró iskolába. Minthogy Koreába küldték dolgozni, azon kevesek között van, akiknek – így – sikerült elkerülni Vietnamot. Kezdetben a Miami Heraldnál dolgozott, majd 1978-tól a St. Paul Pioneer Pressnek kezdett írni. 1980-ban már a Pulitzer-díj döntősei között volt, melyre az amerikai őslakosokról írt cikksorozata miatt jelölték. 1996-ban meg is nyerte a Pulitzer-díjat egy olyan cikksorozatért, melyben Élet a földön címmel egy amerikai farmercsaládot mutatott be.   A regények mellett Sandford archeológusként is dolgozik; nemrég egy izraeli ásatást felügyelt és fényképezett. Szabadidejében szeret olvasni, méghozzá a konkurencia – Robert Parker, Carl Hiassen, John Grisham, Tom Clancy, Stephen King – könyveit.