Ez a betegség rendkívül ragályos, cseppfertőzéssel terjed, de elég ha gyerekünk megfog egy fertőzött játékot, aztán a szájába veszi a kezét, vagy eszik valamit. A lappangási idő körülbelül 14-21 nap, ha valaki elkapta, a vírusok ilyen hosszú ideig szaporodnak a szervezetében, ezután jönnek az első pöttyök, de a kiütések megjelenése előtt 1-2 nappal már megfertőzhet másokat is.

A viszkető pöttyöket gyenge láz ( 37.5-38.5 ᵒC) kísérheti. A kis beteg gyenge, nem kíván enni, és hasfájásra is panaszkodhat. A viszketés pedig még nyűgösebbé teszi. Először csak pici piros pöttyök jelennek meg a bőrön, amelyek másnapra hólyagokká változnak. A negyedik-ötödik napon a hólyagok pörkökké száradnak. Ezek a beszáradt himlők már nem tartalmaznak élő kórokozót, így nem is fertőznek. Teljes gyógyulást azonban csak a sebecskék leszáradása után mondhatunk.

A bárányhimlő legtöbbször nem kíméli a hajas fejbőrt, a talpat, a tenyeret és a nyálkahártyákat sem. A szerencsések átvészelik néhány tucat hólyaggal, de a több ezer darab kiütés sem ritka. Gyakori tapasztalat, hogy testvérek esetében azon a lurkón, aki másodikként, harmadikként kapja el a fertőzést, lényegesen több hólyag jelenik meg.

Gyerekkorban a bárányhimlő többnyire komplikációmentesen zajlik le, serdülő kortól válhat súlyosabbá, a szövődmények is – mint tüdő-, máj-, szív- és ízületi gyulladás – gyakoribbak.

Az enyhe lefolyású fertőzés csak tüneti kezelést igényel. Krémekkel, gyerekkorunk ismert rázókeverékével bekenni azonban nem szabad, mert a hólyagok így nem szellőznek, elfertőződhetnek, és sokkal tovább tart, amíg leszáradnak. A mentolos hintőpor viszont jól enyhíti a viszketést, kissé szárít is. Zuhanyozni is nyugodtan lehet naponta többször is, természetesen nem hosszú ideig, és a hiedelemmel ellentétben az óvatos hajmosás sem tiltott. A nedves bőrt nem szabad dörzsölni, csak óvatosan itassuk fel róla a vizet. A kicsik körmét vágjuk rövidre, és ügyeljünk a tisztaságra.

Az erős viszketésre szájon át szedhető gyógyszerek is kaphatóak, és a pöttyök megjelenésétől számított 24 órán belül adott vírusellenes készítmények is hatékonyak. Ám ezeket csak indokolt esetben írja fel az orvos. A betegség alatt egy kevés szabad levegő nem tiltott, de nagyon vigyázzunk a tavaszi napsütésre, mert örökre foltok maradhatnak a himlő helyein! Ne feledjük azonban, hogy a vírusok a szabadban is fertőznek – másokat. És a „pöttyöskék” immunrendszere ilyenkor nem az igazi, vagyis könnyebben kapnak el egyéb betegségeket.

Nagyon fontos megemlíteni, hogy a bárányhimlő ellen – több éve már – létezik védőoltás. A szülők választhatnak, hogy gyerekük aktív (a betegség lefolyásával), vagy passzív (védőoltással) szerzi-e meg az immunitást a vírussal szemben. Ha az oltás mellett döntünk, tudnunk kell, hogy már kilenc hónapos kortól adható, de érdemes megvárni vele a 15. hónapot. Ha gyerekkorban adatjuk be, elég csak egy adag, tizenhárom éves kortól viszont két oltás szükséges. Az oltás nem „fojtja el” a betegséget, hanem igyekszik a komolyabb lefolyástól megakadályozni. Tehát ha oltás után egyszer csak mégis felüti fejét a bárányhimlő (erre csupán néhány százalék esélyünk van), biztosak lehetünk benne, hogy igazán szelíd példánnyal találkozunk. A felnőttkori rettegett övsömör létrejötte és súlyossága is csökken az oltóanyag segítségével.

Ha gyerekünk, vagy mi magunk találkozunk bárányhimlőssel, és még nem estünk át rajta, a 72 órán belül beadott oltás, még megvédhet a fertőzés kialakulásától, mivel sok esetben a védettség gyorsabban kialakul, mint maga a vírus elszaporodása.

Az oltás kifejezetten javasolt azoknak a gyereket tervező nőknek, legyengült immunrendszerű betegeknek, akik még nem estek át a bárányhimlőn. Sokan nem emlékeznek pontosan a  gyerekkori viszkető pöttyökre. Egy vérvizsgálat erre is fényt deríthet, de ha valaki átesve a fertőzésen mégis kap egy oltást, védettsége csak fokozódik.

Több info: www.baranyhimlo.hu

Kapcsolódó anyagok:

$$2978$$

$$3068$$

$$795$$