Pár évvel ezelőtt a Szegedi Közéleti Kávéházi estek keretében találkoztam „élőben” Bodnár György fodrászmesterrel, aki A dzsungel könyve és a Hókirálynő szereplőinek, valamint a Varázsfuvola című operából az Éj Királynőjének frizuráját és sminkjét mutatta be „testközelből”. Míg a színház közönségeként természetes a színpadról áradó varázslat, élőben fantasztikus, lenyűgöző hatást váltott ki a látvány. Ott és akkor tudtam meg, hogy a fodrászok nemcsak frizurát, de sminket is készítenek.

Bodnár György fodrászmester (jobbról) és László Boldizsár tenorista, a Cotton Club Singers alapítója

Elsajátítottam egy-két dolgot, de azt soha ki nem jelentem, hogy tudom. Az évtizedek alatt, amit a színháznál töltöttem, megtanultam sminkelni. Egy-egy maszkot nekünk is meg kell csinálni – meséli Bodnár György szelíd, jóságot és a munkája iránti alázatot tükröző arccal, miközben a színház fodrászatában beszélgetünk.

Donna: - Véletlenül vagy tudatosan kerültél a színházhoz?

BGy: - Tudatosan szerettem volna fodrász lenni, de kifejezetten színházban. Tizennégy éves koromtól rendszeresen részt veszek a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Akkor még statisztaként. Szép, nagydarab fiú voltam, elhitték, hogy már 16 éves vagyok. Így szerepelhettem, egyébként 16 éven aluliakat nem vettek fel. Gyermekkoromban sokat jártam színházba, akkor fogott meg a színpad, a színház légköre, ez a semmihez sem fogható érzés, ami eltölti az ember lelkét, amikor belép az épületbe. Majd 17 éves koromtól kezdve, 1971. március 11-től vagyok a Szegedi Nemzeti Színház tagja. Ijf. Márik László, az akkori főnököm készítette a parókákat, melynek elkészítése 50 órát is igénybe vett. Nekünk mindig azt kell csinálni, amit mondanak. Egy fotó vagy fénymásolat alapján kellett színházi frizurát készíteni, jobb esetben frizurarajz is készül. A sminkek is megbeszélés vagy fotó alapján készülnek. Nagyon sok hajunk van, de ahogy lenni szokott, mindig az hiányzik, ami kell.

Nagyszínpadra erős, maszkszerű smink dukál: K. Kocsis Julia, Éj királynője: Huszár Barbara, Hókirálynő: Márkus Julia Donna: - Mesélj kicsit a munkáidról…

BGy: - Első munkám az volt, hogy Bicskey Károlynak az Arbát meséi c. műben egy parókát kellett felragasztanom, jelenleg pedig Venczel Vera művésznőnek a haját készítem a Szabadtéri Játékok My Fair Lady című produkciójához. Nagyon sokat dolgoztam a női énekkar és tánckarban, ott szereztem gyakorlatot a későbbi szólistákkal történő munkáimhoz. A negyven év alatt számtalan hazai és nemzetközi hírességgel találkoztam, közöttük prózai, opera és balett sztárokkal. Szinte felsorolni se tudnám. Nem is sorolom, mert nem szeretnék kihagyni senkit. A Szegedi Szabadtéri Játékokon is 3 évad kivételével mindig ott voltam. Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy néhány kollégámmal együtt dolgozhattunk a már 3. éve megrendezett, Mezzo Televízió által az egész világon sugárzott Armel nemzetközi Operaverseny és Fesztivál résztvevőinek. Kedves ismerősként tért vissza a New York-i Dicapo Opera együttese és sminkese. „Dzsordzsika” úgy érkezett meg, mintha mindig ismert volna, holott akkor találkoztunk először. Később derült ki, hogy ő már tudta az egy évvel azelőtti találkozó során tapasztaltakból, hogy jó kezekbe fognak kerülni a Nemzeti Színház fodrászműhelyében. Köszönhető ez Kristin Sampsonnak is, a kiváló operaénekesnőnek, akivel módom volt a tavalyi esztendőben színházunk egyik produkciójában dolgozni. 2008-ban a Mezzó versenyen dolgoztunk a magyar, amerikai és svájci produkciókban is. A svájci sminkmestertől a köszönet mellé külön ajándékot kaptunk munkánk elismeréseként. A tavalyi győztes, Kristin Sampson is külön kiemelte és megköszönte közreműködésünket. Négy éve vezetem a színház fodrászműhelyét és nagyon szépen teljesítettünk úgy fodrászat, mint sminkelés terén. Látványos, sikeres darabokat mutattak be. Orfeusz az alvilágban, Álarcosbál, Háztűznéző, Faust elkárhozása stb. Kimagasló megbecsülést kaptunk Kentaur díszlet- és jelmeztervezőtől.

A Közéleti Kávéházi esten Bodnár György az Éj királynője és a Hókirálynő között

Donna: - Hogy fér ebbe bele a magánélet?

BGy: - Nem vagyok a munkám áldozata, erről szó nincs! Mindig a munkám volt az első. Úgy intéztem a magánéletemet, hogy beleférjen. Színházi ember vagyok és csak ezzel a fejjel tudok gondolkodni és a munkámat végezni...