Aktív mesterséges immunitáshoz úgy jut a szervezet, hogy a védettség vezető fertőzőbetegségek kórokozóját legyengített formában, védőoltással bejuttatják a szervezetbe. Egyes baktériumok ellen az oltást követő védettség nem végleges, ezért az iskoláskorban meg kell azokat ismételni.
Az újszülött immunrendszere fejletlen. Ahogy élete során találkozik a külvilág baktériumaival, ki tudja fejleszteni az "immunológiai emlékezetét". Vagyis, ha találkozik egy kórokozóval, a szervezet védekező rendszere évek múlva is felismeri azt, és védekezik ellene. Amíg az immunrendszere nem alakul ki teljesen, az immunológiai működés befolyásolható. Ha ilyenkor a csecsemő szervezete nagy mennyiségű idegen anyaggal találkozik - például tehéntejet adnak neki korábban mint szabad volna -, könnyen allergiára való hajlam alakul ki.
Feltételezik, hogy az emberek egy részénél az allergia azért alakult ki, mert gyermekkorukban szüleik, hogy megvédjék őket a fertőzésektől, szinte steril körülményeket próbáltak számukra biztosítani. Minél kevesebbet érintkezünk környezetünkkel, annál inkább megfosztjuk immunrendszerünket attól a lehetőségtől, hogy megtanulja megkülönböztetni a sajátot az idegentől. A bakteriális eredetű anyagokkal való ritkább érintkezés, a csecsemők étrendjének változása és az antibiotikumok korai alkalmazása tehető elsősorban felelőssé a kedvezőtlen, allergiás változásokért.
Újabban terjed a vélemény, hogy talán "piszokkal" kellene edzeni a fejlődő szervezet immunrendszerét ahhoz, hogy igazán működni tudjon, mert az ingerszegény környezet, a rengeteg fertőtlenítő szer, antibakteriális kozmetikum, és a steril ételek világában a szervezet nem képes megfelelő immunválaszra, és ezért az immunrendszer néha már egészségre ártalmatlan anyagokra is kórosan reagál.
Ez természetesen nem azt jeleni, hogy a csecsemő körüli alapvető higiéniai szabályokat ne tartsuk be, de a túlzott sterilizálással "elkényeztetjük" az immunrendszerét, és minden jó szándékunk ellenére betegeskedő gyermekké válik.
Kapcsolódó anyagok:
$$1202$$
$$795$$
