A sorozatunkban azokkal a fontosabb tünetekkel fogunk foglalkozni, amelyből arra lehet következtetni, hogy a szervezetünk egyensúlyi állapota, amelyet egészségnek nevezünk, változást szenvedett.

Ez azt jelenti, hogy az emberi gépezet egyik vagy másik csavarja, alkatrésze, külső vagy belső ingerek hatása következtében megsérült, aminek viszont a szerint, hogy a sérült alkatrész fontosabb, vagy kevésbé jelentős szerepet játszik a gépezet működésében, az egész gépezetre kiható következményei lehetnek. Külső inger hatása következtében betegszik meg az ember, ha például sérülést szenvedett, baleset éri, megütötte magát, elesett, megégette a kezét, stb. ettől eltérő oka van a betegségnek, ha valamely, a szervezet belsejében keletkezett kóros folyamat áll fenn, például gyomorrontás, fertőzés, stb.

Említettük már, hogy alig van az emberi testnek olyan alkatrésze, amelynek megsérülése vagy betegsége kisebb-nagyobb mértékben ne érintené az egész szervezetet. Szokták mondani, hogy egy csepp tengervízben benne van az egész tenger. Az emberi testet alkotó sok milliárd sejtmindegyikében fel lehet ismerni az összesség sajátosságait. A fontosabb szervek betegsége épen ezért a többi szervekre is közvetett vagy közvetlen befolyással van.

Az emberi szervezetnek csodálatos tulajdonsága, hogy a saját erejéből képes ellensúlyozni a különböző szervek betegsége következtében mutatkozó zavart. Így, például, ha az egyik vese megbetegszik, ha feladatát nem képes teljesíteni, akkor a megbetegedett vese munkáját átveszi a másik. Mint a lelkiismeretes hivatalnok, aki beteg társának munkáját is ellátja.

Ha például az egyik vagy a másik vese, vagy az érrendszer stb. betegsége következtében a rendes vérkeringésben zavar támad, a szív nyomban nagyobb erőt fejt ki a szokottnál, hogy a beteg, gyulladásos vagy más módon elváltozott szerveken a kellő mennyiségben és a kellő idő alatt hajthassa át a vért. Ha ez az állapot tartós, akkor a szív, hogy a reá háruló nagyobb feladatot el tudja végezni, kitágul, megnagyobbodik.

Mert a nagyobb munkát csak nagyobb erőfeszítéssel és csak meg növekedett állapotban képes kifejteni. Ha az egyik vagy másik vérképző szervben – akár a lépben, akár a csontvelőben –, esik hiba, akkor a beteg szerv munkáját részben vagy egészben átveszi a másik. Ilyenkor gyakran megnagyobbodik, megdagad a lép, mert fokozott munka hárul rá, a rendesnél nagyobb számú vérsejtet kell termelnie. Olyan ez, mint amikor például, egy ország két szénbányája közül az egyik valamely ok miatt hosszabb rövidebb ideig nem dolgozik, mire a másik szénbánya munkáslétszámát felemelik, vagy megduplázzák, hogy benne a termelést fokozhassák, és ily módon pótolják a nem-működő bánya termelését.

Ha másban nem, akkor legalább abban mutatkozik betegség esetén az egész emberi szervezet részvétele a legkisebb csavar, a legjelentéktelenebb alkatrész megsérülése folytán beállott zavarban, hogy akármilyen jelentéktelen betegségben szenved is valaki, hangulata, ereje, agilitása, testi és lelki kondíciója eltér a rendestől. Ha beteg, nincs teljesítőképessége tetőpontján.