Wagnert, mikor Norvégia partjainál hajózott, teljesen elbűvölte a háborgó tenger, a sziklafalak, ilyen díszletek között teljesen megelevenedett számára a bolygó hollandi története, melyet már korábban hallott. Kalandos útjáról Párizsba érkezett és rögtön neki állt megírni híres operáját.

Bolygó hollandi egy hajóskapitány volt, akit azzal az átokkal sújtottak, hogy a tengereken kell bolyongania, soha nem szállhat a partra, hogy megnyugvást találjon. A feljegyzések szerint legalább 400 évig rengetegen láttak egy titokzatos fekete hajót a Jóreménység foka környékén – Afrika legdélibb csücskénél. A különös tengeri jármű mindig éjszaka bukkant fel, és aki egyszer látta, soha többé nem tudta elfelejteni.

Megmagyarázhatatlan szerencsétlenségek érték azokat az embereket, akik találkoztak a hajóval, így hamar szárnyra kapott, hogy egy kísértethajóról van szó.

Tengerészek beszámolói, naplófeljegyzései szerint a hajó mindig a semmiből bukkant fel, vörösen izzott, a közelébe érve fedélzetéről emberek jajveszékelése hallatszott. Sokan látni vélték a kapitányt is, kinek szeme vöröses fényben játszott, loboncos ősz haja lobogott a szélben. Az egész jelenség kísérteties volt és ugyanolyan hirtelenséggel tűnt el, mint ahogyan felbukkant.

A legenda szerint bolygó hollandi a 17. században élt, holland hajóskapitány volt, aki a Jóreménység foka környékén hatalmas viharba keveredett. Ám ahelyett, hogy az égiektől kért volna segítséget, megesküdött, hogy ha törik, ha szakad, ő a hajót visszaviszi a kikötőbe. „Ha nem tartanám meg szavam, legyek örökre átkozott!” – ezzel kihívta maga ellen a balsorsot. A hajó egy sziklának csapódott és elsüllyedt. A hollandi fejére pedig átok szállt, örök hajózásra kárhoztatott.

Van egy másik verzió is arra, hogy ki is ez a titokzatos tengerész. Eszerint Van Straaten, istentelenségéről hírhedt hollandus az öröké tengereken bolyongó kapitány. Nagypénteken ahelyett, hogy a templomban bűnbánatot tartott volna, istent káromolva kihajózott, ezért örökké a tengert kell járnia.

A történet fennmaradása annak köszönhető, hogy egy sor alkotót ihletett meg az elátkozott hajó és legénységének sorsa. Wilhelm Hauff német író mesét írt róla – sajnos neki sem hozott szerencsét a történet, másfél hónappal műve megírása után meghalt. Wagnernek operája sem volt túl sikeres. Ő volt az, aki a történetet úgy írta át, hogy a kapitánynak megváltást hozhat egy nő sírig tartó szerelme. Mi igaz a titokzatos történetből és mennyi a fantázia szüleménye? A hajóról utoljára a második világháború idején készültek feljegyzések, azóta mintha felszívódott volna. Sokan valószínűsítik, hogy a tengeren elhagyatottan hánykolódó roncsok ihlették a hollandi történetét, a fedélzetről hallatszódó nyöszörgések pedig talán a betegségek miatt haldokló legénységtől származtak. 1940-ben süllyesztették el az utolsó roncsot, eztán megszűntek a beszámolók is. Talán tényleg csak a fantázia szülte a kísértettörténetet…?

Kapcsolódó anyagok:

$$1203$$

$$1052$$

$$712$$