Kezdetben volt a Chaos, azaz egy végtelen, sötét űrben létező alaktalan ősanyag, ebből alakult később minden ami a világon van. De ez a Chaos egy durva tömeg, melyet csak egy másik erő oszt fel egyes részeire és lesz képessé a különböző dolgok létrehozására. Ez az erő a későbbi tudósok felfogása szerint Erósz, a szerelem, vagyis a vonzó erő, melynek következtében az egymással rokon anyagok egyesültek, a különneműek egymástól elváltak, így, hogy rend és arányosság (kozmosz) kezdett uralkodni az eredetileg zűrzavaros Chaosban, az első anyag, amelyik kivált, Gaia, vagyis a föld volt.

Gaia (a föld) önmagából létrehívta Uranoszt (az eget).

Később Gaia és Uranosz (föld és ég) egybekeltek.

Házasságukból születtek a titánok, ezek nőtestvérei, ezen kívül különböző szörnyek, valamint a küklopszok. Mindezektől Uranos féltette uralmát és születésük után azonnal az alvilágba, a Tartarosba taszította őket. Gaia és Uranos gyermekei test nélküli, szellemi lények voltak, és a tartarosi, alvilági birodalomban nem is kaphattak valóságos, földi jellegű létet, életet.

Gaia azonban bíztatta gyermekeit, hogy szabaduljanak meg apjuk, Uranosz zsarnokságától. Azok azonban féltek. Egyedül a legfiatalabb titán, Kronosz vette a bátorságot. Neki Gaia ércből sarlót készített. Ezzel Kronosz levágta atyjának nemzőszervét, és így megfosztotta uralmától. Kronosz az alvilágból kiszabadította testvéreit, akik így a szellemi lényekből valóságos lényekké, testi lényekké válhattak. Uranosz tengerbe hulló vércseppjeiből pedig a bosszúálló istenek születtek.

Apja bukása után Kronosz (Szaturnusz) vette át a hatalmat, és egybekelt nőtestvérével, Rheával. Ezzel élete második, számunkra szintén jelentős szakasz vette kezdetét.

Ebből a házasságból hat gyermek született, három lány: Hestia, Demeter, és Héra.

Három fiú: Hádés, Poseidon, és Zeusz.

Krónosznak a szülők megjövendölték, hogy éppen úgy fogja őt megfosztani  trónjától egyik fia, amint azt ő tette Uránusszal, ezért felfalta öt idősebb gyermekét. Midőn azonban Rhea (a feleség) Zeuszt, hatodik és valamennyi között legtökéletesebb gyermekét megszülte, úgy mentette meg az apai düh elől, hogy férjének egy csecsemő módjára bepólyázott követ adott, amelyet Krónosz abban a hitben nyelt le, hogy most már a legfiatalabb gyermekét is megölte.

Rhea a férjét elámította, újszülött fiát pedig Kréta szigetére vitette s ott a Dikté-hegy barlangjában rejtette el. Az erdei állatok a nimfákkal együtt vállalták el a feladatot, hogy az isten csecsemőt ápolják. Méhek vittek neki mézet, egy óriási sas hordta az ambróziát, és Amattheia a kecske szoptatta. Nehogy Krónosz a csecsemő hangját meghallja, Kuréteseknek (Rhea szolgáinak kellett a csecsemőt gondozni, körülötte lármázva táncolni s nőtestvéreikkel együtt pajzsaikkal szüntelenül zajt kelteni.

A hagyomány szerint hasonló szokások uralkodtak az ókorban, ha titokzatos természeti erőknek káros hatását akarták ellensúlyozni, így nyáron a rekkenő melegben, szintúgy holdfogyatkozáskor. Nem is olyan régen még nálunk is harangoztak zivataros időben a falvakban a villámütések elhárítása végett.

Midőn Zeus felserdült, anyjával szövetkezve kényszerítette apját, hogy a felfalt öt idősebb testvérét magából kiadja. Zeus erre testvéreitől támogatva atyját letaszította a trónról, melyet most ő maga foglalt el, ez volt az istenek hosszú és rettenetes küzdelmének az oka.

Hosszú és kegyetlen harc alakult ki Kronosz (Szaturnusz) és fia Zeusz (Jupiter) között. Végül is a fiú, Jupiter győzött. Apjának azonban megkegyelmezett. Görögországból elűzte és így Szaturnusz Latiumba (Itália) hajózott át. Itt Janus király szívesen fogadta. Szaturnusz a Tiberis partján letelepedett és a népet földművelésre tanította. Ez már Szaturnusz életének harmadik szakasza. Később a római nép Janus király és Szaturnusz alakját egy személlyé mosta össze.

- Németh Ági -