A csontokra vonatkozó ez a spontán vagy nyomási fájdalomérzés részben a klimakterikus izületi – illetőleg anyagcsere megbetegedések, másrészt ortopédiai vonatkozású elváltozások hasonló tüneteitől különítendő el.   További igen kínzó és olykor rohamokban jelentkező klimakterikus jelenség az izomzat fájdalmas, görcsös állapotával kapcsolatos. Ezt leggyakrabban az alszár hajlító izomzata környékén érezzük. A görcsös izom összehúzódáson alapuló fájdalom azonban mind a törzs, mind a felső végtagok izomzatában is gyakran tapasztalható.

Ezek a görcsös izom összehúzódások rendkívül megkeseríthetik a változó korban lévő nők életét, mert egyrészt rendkívül erőteljesek lehetnek, másrészt legtöbbször éjszaka lépnek fel, amikor a törzs és főképp az alszár izomzatára kiterjedő fájdalmas állapot miatt az éjszaka nagy részét álmatlanul tölthetjük. A görcsös izom összehúzódások a felsőtest megfordulásakor és felálláskor napközben is kínzó perceket okozhatnak. A görcsös izom összehúzódás a végbél izomzatára is kiterjedhet és rohamok fellépése útján olykor ájulásal is járhat.

A klimakterikus nők egyik jellegzetes panasza a fejfájás is, amely általában a hőhullámok kísérő jelensége. Előfordul azonban, hogy hőhullámok nélkül jelentkezik, és ilyenkor kapcsolatban van a klimaktériumban tapasztalható túlérzékenységi jelenségekkel. A fejfájásra vonatkozó panaszok részben a homlokon, részben a tarkótájékon, és a szemüreg tájékán érezhetjük. A fejfájás azonban nem túl intenzív, a migrénes fejfájás ebben az időszakban ritkább. Annál komolyabb feladat azonban a fejfájás tünetének elkülönítése a magas vérnyomás, és egyéb a klimaktérium szakában esetleg meglévő betegségek hasonló kísérő jelenségeitől.

A klimakterikus életszakasz tünetei között gyakran felmerülő jelenség még az erek fájdalma is, amely szintén rohamszerűen jelentkezhet, más esetekben viszont az erek tartós fájdalmasságában nyilvánul meg. Az érfájdalom úgy a verőerekre, mint a vivőerekre vonatkozhat, legkifejezettebben a térdhajlatban.

A klimaktériummal kapcsolatos szubjektív tünetek aránylag igen jelentős részét a szívpanaszok teszik ki. Ezek a panaszok szapora szívműködésre, szívdobogásra, légzési nehézségekre és szívtájéki fájdalomra vonatkoznak. Ha tekintetbe vesszük, hogy a szívdobogás, és a szívtájéki fájdalom a valóságos szívbetegségek klasszikus tünetei, nem szorul bővebb magyarázatra, milyen fontos, hogy kivizsgáltassuk magunkat, és kiderüljön, csupán időszakos problémáról van szó.

A légzés zavar – bár esetenként igen erőteljes –, hatásában nem nagy jelentőségű klimakterikus panasz. Kellemetlen azonban, amikor a „beteg” nem képes számára kielégítő módon a légvételre, kénytelen sóhajtva lélegzeni és érzése szerint a légvételnél nem kap elegendő levegőt. Ezt a jelenséget, a sóhajtás által kísért légzéstípust részben a petefészek-működés elégtelensége, részben más neuroendokrin zavarok is okozhatják.

Orvosi kezelés csak akkor válik szükségessé, ha a panaszok a mindennapokat erősen megterhelik, és az általános közérzetet érezhetően zavarják. Sporttal, mozgással, kiegyensúlyozott táplálkozással természetesen könnyebb megőrizni testi lelki formánkat.

Kapcsolódó anyagok:

$$1612$$

$$1650$$

$$1713$$