Nézzünk szembe a tényekkel: itt az ideje kipróbálni a mindenre elszánt emberek diétáját. Valószínűleg nem válik majd be egyik sem, de hát ingyen van, úgyhogy mire számítanánk?

A "maradék" diéta: itt csak olyasmit ehetsz, amit a gyermekeid hagynak. Pirítós széle, almacsutka, makarónidarabok sajt és hús nélkül, esetleg répadarabok és hasonló finomságok.

A "hűtőmélye" diéta: ez esetben étrendünk azon cikkekre korlátozódik, amelyek a hűtőnk (esetleg kamránk, vagy fagyasztónk) legesleghátsó, legeldugottabb szegleteiben foglalják a helyet napok, hetek, hónapok, opcionális esetben évek óta. Itt aztán valószínűleg a megromlott sajttól és káposztától kezdve lesz minden, sőt, ha szerencsések vagyunk, akkor megtaláljuk azt a sonkát, amelyet tavaly húsvétra (?) vettünk, már akkor is féláron. Ezeket - természetesen - nyugodtan elfogyaszthatjuk: az állapotától függően rekordidőn belül távozni fog szervezetünkből, vagy így, vagy úgy.

Koplalás: no, ezt tinédzser korod óta biztos nem csináltad. Próbáld ki, milyen az élet kaja nélkül 48 órán keresztül. Bámulatosan kitisztul majd előtted az, hogy mi a fontos, és mi nem. Persze kocsiba nem nagyon érdemes beülni ezen idő alatt, lévén hogy eltelhet egy-két plusz másodperc, mire az éhségtől kettőt (hármat?) látva kiszúrjuk, hogy melyik is a fékpedál.

A "próbatermék" diéta: áruházakban alkalomadtán lehet ételekből, italokból kóstolókat kapni, különösen nagy akciózások és termékbevezetések idején. Meg lehet próbálni ebből is megélni, bár legyünk készek arra, hogy gyorsan rávetődjünk a kiszemelt prédánkra (mondjuk arra a korty "120%-os" gyümölcslére, amit a jól öltözött kisleányok kínálgatnak), nehogy valaki más elhappolja előlünk a tartalmasabb darabokat.

Az "irodalmi" diéta: szedjük elő kedvenc könyveinket, és próbáljuk meg követni azt az étrendet, amit a főhősünk is követett a regény lapjain (Jamie Oliver és Gordon Ramsey könyvekkel ez a játék nem ér). Az írók okosabbak, mint az átlagember, szóval biztos volt valami tuti tippjük főhősük számára, hátha az nekünk is beválik.

A fogyókúra persze nem lehet teljes anélkül, hogy rendszeres időközönként szigorúan meg ne tornáztatnánk magunkat. Persze ezt is lehet olcsón csinálni.

Korareggeli testmozgás: kelj fel a hajnal hasadtával egyidőben és vedd elő Schobert Norbi vagy Béres Alexandra egy-egy művét; nincs is jobb, mint ha hajnalban vidáman, vigyorogva, tucc-tucc zenére ugráló embereket bámul az ember a képernyőn. Persze, ha megcsinálunk egy-egy gyakorlatot, az azért jobban segít majd.

Séta a plázában: Sétálgass! Járd körbe a boltokat! Persze nem vehetsz semmit, hiszen nincs pénzed, emlékszel? Próbáljunk meg túllépni azon, mennyire hülyén nézünk ki és hogy az eladók megvető pillantásokat dobnak felénk.

Iskoláskori tesiórák felidézése: próbálj meg felépíteni rendszeres gyakorlatot olyasmikből, amikből annak idején a lehető legszánalmasabban teljesítettünk az iskolában: felülés, fekvőtámasz, lábemelés, ugrálókötelezés. Ha ezeket megcsináljuk, garantált jutalomban részesülhetünk: a hasizmok olyan mértékben fájnak majd, hogy eszünkbe sem jutna egy falatot is lenyelni.

Abban az esetben, ha pontosan betartjuk a fentieket, mindenféleképpen van egy halvány esély arra, hogy körülbelül három-négy év múlva súlyunkat tekintve csupán árnyékai leszünk korábbi önmagunknak, sőt, még talán az arccsontunk körvonalait is felfedezni véljük majd - mindezt a sóher és mindenre elszánt emberek fogyókúrájával. Április elsején kezdhetjük is!

-NJ-