A tudósok szerint a „koktél-parti” jelenségnek, amely során valaki megpróbál a háttérbeszélgetések morajából egy konkrét beszélgetésre "ráhangolódni", inkább az agyban lejátszódó folyamatokhoz van köze, mintsem a fül élességéhez. A University College London falain belül működő Deafness Research UK nevet viselő szervezet kutatásai azon jelenségeket vizsgálják, melyek során az agy képes háttérzajból, háttérbeszélgetésekből kiszűrni egyetlen hangot, illetve, amikor ugyanezen háttérzörejek mellett felfigyelünk, amikor valaki a nevünkön szólít.

Az eredmények nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy a fent említett auditív folyamatokban az agynak jóval nagyobb szerepe van, mint azt korábban gondolták; ezen eredmények pedig remélhetőleg hasznosnak bizonyulnak a siketek és a hallássérültek számára.

"A tudósokat jelenleg leginkább az érdekli, hogy miképpen képes a központi auditív rendszer megbirkózni a háttérzajjal és általában a zajos környezettel; a kutatóknak a legnagyobb kihívás az lesz a következő évtizedben, hogy javítsák az implantálható (beépített) hallókészülékek teljesítményét" - nyilatkozta Vivienne Michael, a Deafness Research UK vezető tudósa. "Egyelőre még csak sejtjük, hogy milyen nagy szerepe van az agynak ezekben a folyamatokban, és a kutatások eredményei nyomán reméljük, hogy nemcsak a beépített és a külső hallókészülékek teljesítményén, de a halláskárosulással élő emberek életminőségén is javítani tudunk."

A tudóscsapat különböző technikákat felhasználva végzi kutatását, például agykép-felvételek elemzésével, az agyműködés számítógépes modellezésével, neurofiziológiával, illetve elektroenkefalogram (EEG) és mágneses rezonancia (MRI) vizsgálatok elvégzésével.

A kutatások arra is fényt derítettek, hogy akiknek csupán egyik fülük ép, azokat zavarja leginkább a háttérzajokból és zörejekből álló interferencia. A szakemberek úgy hiszik, hogy az auditív rendszer egy keresztkorrelációs ellenőrzést hajt végre a bal és a jobb fülre érkező jeleken, majd az agy a kapott információk alapján határozza meg a jel eredetét.

Az agyat e szempontból leginkább egy rádióként lehetne jellemezni, amely rá tud hangolódni a számos befogható adó közül arra, amelyiket hallgatni szeretnénk. Valószínűleg saját mechanizmussal rendelkezik a kiválasztás folyamatára is, attól függően, hogy mennyire fontos a hangi inger - adott esetben ilyennek minősülhet egy hirtelen figyelmeztetés is.

"A beültetett készülékek használói nagyon nehezen boldogulnak olyan helyzetekben, ahol nagy mennyiségű háttérzajból kell kiválasztani azt a hangot, amire nekik szükségük van" - tette hozzá Vivienne Michael. "A jövőbeni kutatásoknak arra kell rendkívül nagy figyelmet szentelniük, hogy az implantátumok elektronikus jelei olyan formában legyenek hangolva, amelyben az agy számára "értelmezhetővé" válik a háttérzaj és a lényeges hang közötti különbség"

-NJ-