Melyik tó vize olyan tiszta, hogy 40 méter mélységig le lehet látni benne? Melyik tengeri képződmény védi Ausztráliát a pusztító ciklonoktól? Hogy néz ki egy tenger alatti gejzír?  Íme a kalandvágyó búvárok életcél-listája:

A legérdekesebb víz alatti látnivalók listáját egy amerikai központú nonprofit szervezet, a CEDAM állította össze egy csoport tengerbiológus segítségével 1989-ben. A felsorolást annak reményében publikálták, hogy a jövőben több figyelemben részesülnek ezek a különleges élővilággal bíró és kiemelten fontos élőhelyek, természeti csodák.

 A mandarinhal a Palau szigetcsoport egyik jelképe  

Palau

A trópusi éghajlatú Karolina-szigetek legnyugatibb szigetcsoportja, amely „Fekete Szigetek” néven is ismert. 241 kisebb-nagyobb szárazföld-darab alkotja, de ezekből csak 12 lakott. Igazi búvárparadicsom: érintetlen vidék, különleges élővilággal.

  Belize Korallzátony

A Belize Korallzátony Természetvédelmi Terület egy korallzátony-sorozat a Belize nevű aprócska, közép-amerikai ország területén. Gyakorlatilag ez tartja el az országot: mind turisztikailag, mind halászati okokból igazi aranybánya.

Nagy-korallzátony

A Föld legnagyobb korallzátonya Ausztrália északkeleti partján áll. A képződmény olyan hatalmas, hogy még az űrből is látható: 2000 km hosszú, kb. 3000 korallzátonyból és 900 szigetből áll. Ausztrália számára különösen fontos ez a zátony, ami az óceán felől érkező óriási erejű ciklonokat hullámtörőként csillapítja le. A viharok így csak tompított erővel érik el a kontinens partjait. A Nagy-korallzátony 1981 óta a Világörökség része különleges ökoszisztémája miatt, de sajnos a környezetszennyezés és a globális felmelegedés rendkívüli mértékben károsítja, így hosszú távú fennmaradása kérdéses.

  Galápagos-szigetek

Vulkanikus szigetcsoport Ecuador zászlaja alatt. A Darwin kutatásai óta közismert szigetcsoport nem csak a szárazföldi állatok miatt érdekes, hanem tengeri élővilága is páratlan. Ráadásul az aktív tűzhányók miatt a tengerfenék is állandó formálódásban, mozgásban van. A szigetcsoport szinte teljes egésze nemzeti park és nemzetközileg elismert bálnamenedék.

Bajkál-tó

Ázsia legnagyobb édesvizű tava – ami egyben a világ legményebb tava is – Dél-Szibériában található, a Jenyiszej folyó vízgyűjtő területén.  Olyan hatalmas, hogy a Föld édesvíz-készletének egyötödét magában foglalja (636 km hosszú, 25-79 km széles, 1637 méter mély). Vize annyira tiszta, hogy 40 méterig le lehet látni benne.

Vörös-tenger

Az Afrikát és Ázsiát elválasztó Vörös-tenger szintén a különleges bioszféra miatt került a listára. A „Mare Rubrum” 1900 méter hosszú, 300 km széles, átlagosan 500 m mély. (Legmélyebb pontján 3039 méter.) A magyar búvároknak is kedvelt célpontja, hiszen a hozzánk legközelebb eső, legkönnyebben megközelíthető hely a víz alatti csodák közül. (A Vörös-tenger partján található például Sharm-es-Sejk és Hurghada városa is, amelyek nem csak a búvárok által kedvelt célpontok.)

Víz alatti gejzírek

A lista legtitokzatosabb pontját a mélytengerekben található gejzírek, vulkánok és szén-dioxid-kilövellések alkotják. A tektonikus lemezek határain található geológiai jelenségek vizsgálata a tudományos világ egyik leggyorsabban fejlődő területe kémiai, fizikai, földrajzi és biológiai szinten egyaránt. ...hogy milyen egy mélytengeri szén-dioxid-kilövellés? Képzeljük el a grönlandi vagy a yellowstone-i gejzíreket az óceáni aljzaton, színes (sárga, lila, szürke és fekete) gőzöket eregetve. Bármilyen ellenséges is a forró, maró víz és a hatalmas nyomás, mégis burjánzik az élet a környékükön: speciális kagylók, férgek, rákok laknak a gejzírek környékén.