Kezdetben allergiáról van szó, ami kiváltja a hörgők időszakos szűkületét, a legkülönfélébb környezeti tényezők és/vagy öröklött hajlam hatására. A légzés spasztikus lesz, a kilégzés nehezített, a beteg ülve, támaszkodva lélegzik, sokszor az arca lilára vált az oxigénhiányos állapottól. Ha sokáig (például évekig) van kitéve az allergének hatásának, vagy gyakran kerül olyan környezetbe, ami kiváltja, akkor az állapot szervül és szinte bármikor jelentkezhet roham. Ekkor már asztmáról beszélünk. 

Ha javulást akarunk elérni, mindenekelőtt a környezeti érzékenységet okozó tényezők, az úgynevezett allergének elkerülése, illetve eltávolítása a cél. Például virágpor, házi por, toll, széna, állatszőr, füst, hideg levegő, fizikai terhelés, stressz, étel adalékanyagok stb.).

Az allergének valamelyikének, vagy akár többnek a hatására a hörgők nyálkahártyája megduzzad és nyákot választ ki a hörgutakba. A gyulladt légutakban fehérvérsejtek halmozódnak fel, hisztamin választódik ki, miközben még a nyák is elzárja a légutakat. A hisztamin pedig kiváltja a hörgők simaizom görcsét, így a szűkült hörgők még szűkebbé válnak.  A mellkasi nyomás nagyobb a külső nyomásnál, ezért a görcsbehúzódott hörgőkből a kilégzés nehezítetté válik.

Ha családi halmozódás áll fenn, akkor már kisgyerekkorban fokozottabban kell figyelni a gyanús tünetekre. Például a rohamokban jelentkező nehézlégzés, mely megnyúlt, sípoló kilégzéssel társulhat, vagy akár a nyak és a mellkasi tájék viszketése is megér egy vizsgálatot.

Magyarországon az össznépesség 2-3%-a érintett a betegségben, állapotukat még súlyosbítja, hogy általában mozgásszegény életet élnek, pedig a légzést ritmikusan szabályozó sportok, úszás, kocogás, nordic walking, jóga stb. kifejezetten jótékony hatással bírnak számukra.

Az érzékenységet kiváltó ágensek kimutatását allergológus végzi. Ha a kiváltó tényező kiiktatható a beteg életéből, tünetmentessé válik, ha nem elkerülhető az érintkezés, súlyos állapotban szükséges orvosi ellátást biztosítani. Hosszabb távon a gyógyító légzéstechnika elsajátításával és gyakorlásával, mely Konsztantin Pavlovics Butejko nevéhez fűződik, homeopátiás, vagy klasszikus természetgyógyászati beavatkozásokkal (akupunktúra, gyógynövények, stb.), fényterápiával, méregtelenítéssel, a tengervíz, a napfény, a tiszta hegyi levegő közelségével lehet a gyógyulás irányában haladni. 

Gyakran elfojtott pszichés stressz tartja fenn a rossz állapotot, ilyenkor az élethelyzetből kell kilépni, vagy terapeutához fordulni. Aki például a szmogos, benzingőzös, füstös levegőre allergiás, annak érdemes elköltözni a zöldövezetbe, aki viszont a virágzó füvekre, annak meg éppen az ellenkezője ajánlott. Sok beteg a mosószertől kezdve a kozmetikai cikkekig mindenre allergiás. Fontos az allergént kiszűrni, érdeklődni a lehetőségek iránt, például a mosópor helyett mosó folyadék használata megoldást kínálhat az előbbire reagálóknak.

Megállapítható, hogy a nem várt gyerekeknél gyakran alakul ki asztma, illetve azoknál, akiknek az édesanyja a várandósság alatt sokat szorong, fél – de természetesen nem csak őnáluk, hiszen maga a hajlam örökölhető. Ilyenkor gyerekpszichológus, esetleg ezoterikus szakértő tudja megoldani a helyzetet. Sokféle alternatív gyógymód lehetséges, érdemes többet is kipróbálni, és nem feladni, mert az asztma gyógyítható, de legalábbis tünetmentessé tehető, a jobb állapot viszont nem azonnali csodaként, hanem egy folyamat eredményeként áll be.