Mint azt a tévéműsorokat szanaszét szaggató, élvezhetőségüket jelentős mértékben csökkentő reklámblokkokból tudhatjuk, nemcsak a perem alatt megbújó baciktól kell rettegnünk, de a szabadgyökök ellen is ádáz küzdelmet kell vívnunk. Mindennapos harc ez, melyet mindenféle antioxidánsokkal dúsított termékek magunkra kenésével, bekapkodásával folytathatunk a legsikeresebben. Valóban?

Mik a szabadgyökök?

Kicsi, nagy, fiatal, öreg, európai, afrikai, keresztény és ázsiai – egyszóval minden egyes ember – szervezetében megtalálhatók. Sejtjeink az anyagcsere-folyamataik során tápanyagokat égetnek, ennek a procedúrának a melléktermékei a szabadgyökök.

Páratlan számú elektronnal rendelkeznek, és azon dolgoznak, hogy ez ne maradjon így, azaz lekössék ezt a szegény magában árválkodó atomi részecskét.

Jobb esetben az elöregedett sejtek szerkezetében találják meg a hőn áhított párt, és így segítenek azokat likvidálni, helyet adni a friss, új garnitúrának. Emellett a vírusok és baktériumok is párt kínálhatnak az önmagában árválkodó elektronnak, így a szabadgyökök őket is képesek ártalmatlanná tenni, azaz védenek minket a betegségek ellen.

Gondot az okoz, hogy a környezeti ártalmak (pl. tartós légszennyezés, erős UV-sugárzás) és az egészségtelen életmód (pl. dohányzás, kevés mozgás) hatására a szabadgyökök termelése fokozódik. Ekkor már nem óvnak, védenek, hanem rombolnak. Gyorsítják az öregedési folyamatokat, szerepet játszanak a koszorúér betegségek, a szívinfarktus, a daganatok, bőrgyógyászati problémák és a májbetegségek kialakulásában. Még belegondolni is rossz…

Mik az antioxidánsok?

Vegyületek, melyek képesek a szabadgyököket hatástalanítani. Egy részüket szervezetünk is képes előállítani, azonban ez nem elég, a táplálkozásunkkal is rá kell segítenünk a termelődésükre. Így ügyelnünk kell arra, hogy elegendő mennyiségű béta-karotint, E- és C-vitamint, valamint szelént vegyünk magunkhoz a táplálkozásunk során.

A béta-karotin legfőbb forrásai a sárgarépa, a sütőtök, a sárgadinnye, a sárgabarack – tulajdonképpen a narancssárga zöldségek és gyümölcsök.

Valószínűleg már az óvodások is betéve tudják, mit kell ennünk, ha sok-sok C-vitaminhoz szeretnénk jutni, de azért emlékeztetőnek íme néhány tipp: kivi, zöldpaprika, csipkebogyó, fekete ribizli, ananász, narancs.

E-vitamin. Miben is található? Búzacsírában, olajos magvakban, diófélékben, levélzöldségekben, tojásban, teljes kiőrlésű gabonafélékben.

Ha a szelénszükségletünket szeretnénk fedezni, akkor ajánlott a vaj és a tejtermékek fogyasztása, a teljes kiőrlésű gabonakészítményeket is iktassuk be az étrendbe és alkalmanként rákot, kagylót, húsokat, (ha nem idegenkedünk tőle) állati belsőségeket is együnk.

Ezek mellett erős antioxidáns hatással bír még a például a paradicsomban és a vérnarancsban is megtalálható likopin és a mindenféle zöldségekben, gyümölcsökben lévő fitovegyületek, a bioflavonoidok is.

Napi ajánlott mennyiség egészséges felnőtteknek:

Béta-karotin: 750 mikrogamm

C-vitamin: 60 mikrogramm

E-vitamin: 15 mikrogramm

Szelén: 55 mikrogramm

Természetes élelmiszerek vs. táplálékkiegészítők:

Szomorú, de igaz. A munkahely (netán munkahelyek), a család, a mindennapi apró-cseprő teendők között szétszakadva a tervszerű, egészségre összpontosító táplálkozás sajnos gyakran háttérbe szorul. Ilyenkor fordulunk a táplálékkiegészítőkhöz. Teljes mértékben ugyan nem válthatják ki a természetes forrásokból származó vitaminokat, ásványi anyagokat, de jó választással kompenzálhatják a hiányosságok egy részét, vagy legalábbis ezt kommunikálják felénk a reklámok, hirdetések. Fejes Szilvia gyógyszerész szerint ha nem tudjuk megvalósítani, hogy naponta 4-5 alkalommal fogyasszunk zöldséget, gyümölcsöt, és a táplálékkiegészítők felé vesszük az irányt, akkor alaposan tájékozódjunk, hiszen a minőséget még nem garantálja a mosolygó családokkal, játékos kutyusokkal telezsúfolt, főműsoridőben sugárzott reklám.

 

A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy mióta Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozott, az étrendkiegészítők gyártóinak csak bejelentési kötelezettsége van az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet felé. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy formanyomtatványon kitöltik, hogy mit tartalmaz a termék, a hatóságnak nincs mérlegelési jogköre, csupán tudomásul veszi a bejelentést. Ennek köszönhetően egyre több olyan termék kerül forgalomba, melyek hatása nem igazolt.

Amennyiben valóban minőségi, hatásos étrendkiegészítőt szeretnénk fogyasztani, Szilvia azt ajánlja, hogy kérjük ki a szakemberek véleményét, de minimum olyan márkát válasszunk, ami már jó ideje megtalálható a piacon, mert ez jelenthet egyfajta garanciát a minőségre.

Emellett minden esetben olvassuk el a tájékoztatón a termék összetételét, kerüljük azokat a produktumokat, melyek csomagolásán bár hangzatos és divatos összetevők vannak feltüntetve, ám a mennyiségük, az valahogy lemaradt, hiszen például a sokak által ártalmatlannak tartott C-vitamin túlzásbavitele is árthat, egyeseknél 1000mg-os napi dózis emésztési problémákat okozhat.