Ki ne ismerné a csejtei vár úrnőjéről szóló vérfagyasztó mendemondákat? A történetek évszázadok óta belefonódtak az emberek tudatába. A mesék meggyilkolt cselédekről, szolgákról és egy vérben fürdőző, őrült, leszbikus úrnőről szólnak, akinek bűnei akkorák voltak, hogy kora elöljárói befalaztatták őt büntetésül. De mi a valóság a történetből? Ezúttal Báthory Erzsébet életéről rántjuk le a leplet.

A Báthory család pénzével és rangjával mindig is a pletykák középpontjában állt. A család történetében korábban és később is előfordultak az Erzsébetéhez hasonló vádak (még Báthory Istvánt is meggyanúsították fajtalankodással), de ő volt az első, akit látványosan perre is hurcoltak.

Báthory Erzsébet 1560. augusztus 7-én született Csejtén. Gyermekkorát az ecsedi kastélyban töltötte. Édesapja Báthory György, anyja pedig Báthory Anna. A névhasonlóság nem véletlen, a szülők valóban rokonok voltak, ezt később Erzsébet vádlói is felemlegetik majd. A valóság azonban az, hogy a szülők a Báthory család két külön ágából származtak és valódi vérrokonság nem volt köztük.

Erzsébetet 11 évesen eljegyzi Nádasdy Ferenc gróf, négy évre rá pedig meg is tartják az esküvőt. A család rangja és közéleti szerepe jól látszik abból, hogy a fiatalok házasságkötésére még maga II. Miksa császár is hivatalos volt. A grófot már a házasság előtt az ország egyik leggazdagabb emberének tartották, de miután a frigy megköttetett, ő lett a harmadik legtehetősebb férfi Magyarországon.

 Julie Deply A Grófnő című filmben, Báthory Erzsébet szerepében

Nádasdy, vagy ahogy a csatákban nevezték, „a Fekete bég”, hogy védhesse az országot a töröktől, Csejtére költöztette feleségét. A frontvonalak relatíve közelsége azonban mégsem tette lehetővé, hogy sok időt töltsön feleségével. Erzsébet, aki forró szerelmet táplált férje iránt, emiatt gyorsan visszahúzódóvá, magányossá vált. Így akárhányszor a férje odavolt harcolni, újra szárnyra keltek a legendák a titokzatos magának való asszonyról, aki a csejtei várban él. Házasságukra nem vetettek árnyékot a pletykák. Szerelmükből hat gyermek is született, három fiú és három lány.

1604 januárjában Nádasdy meghal. Erzsébet összeomlik. Férje halála után még zárkózottabbá válik. Ez újabb táptalaj a pletykáknak. Egyre többen beszélnek titokzatosan eltűnt szolgálóleányokról, boszorkányságról és egy őrült grófnőről, aki széttörette összes tükrét, hogy ne lássa magát megöregedni.

A legtöbbet hangoztatott legenda, mikor egy szolgálólány Erzsébet fésülése közben véletlenül meghúzza annak haját. Erzsébet dühében felpofozza a lányt, akinek kifreccsen a vére egyenesen Erzsébet kezére. A vér nyomán pedig megfiatalodik a bőre. Ettől kezdve szüzek százainak veszi vérét, hogy megfürödhessen benne és ezáltal örök fiatalságot nyerjen.

 Szintén July Deply - a hasonlóság megdöbbentő

A valóságban persze mindez lehetetlen lett volna. Egyrészt azért, mert a grófnő a birodalma távoli részeiből, apró falvakból hozatta magának szolgálóit, tehát kizárt, hogy halálhírük akkoriban eljutott volna családjukig. A vérben fürdés pedig teljesen lehetetlen, mivel a vér túlságosan hamar alvad.

A tényekkel nem foglalkoztak az elöljárók, mikor Thurzó György nádor vezetésével 1610-ben letartóztatták a grófnőt. (A nádort a politikában többször is legyőzte Nádasdy gróf, ez táplálta a haragját.) Az eljárás teljesen szabálytalan és példa nélküli volt. A korban még éltek a nemesek Aranybullában lefektetett jogai, melyben kimondják, hogy nemeseket nem lehet csak úgy elfogni és tárgyalásra vagy tömlöcbe vettetni, mert ők a törvény felett állnak. Csak kivételesen indokolt esetben lehetett elfogni nemesembert, de erre általában csak a királynak volt jogköre.

A per már akkoriban nagy visszhangot produkált. Sokan koncepciós eljárásról beszéltek és nem is tévedtek nagyot. A végső cél Erzsébet vagyonának elkobzása volt. Ennek pedig egyetlen lehetősége, ha kivégzik őt.

A per során kétes hitelességű tanúkat hallgattak meg, akiknek vallomásai lányok százainak megcsonkított holttestéről és leszbikus orgiákról szóltak. Hozzá kell tenni, hogy a tanúk olyan emberekből álltak, mint például a Báthory család egyik régi, ám annál gátlástalanabb barátja, Kereskény György báró. A többi tanú szava is elég hiteltelen volt. A vallomások teljesen eltértek egymástól, és egyébként sem értette senki, hogy mióta lehet perre vinni azt, ha egy nemes megöli valamelyik szolgáját.

A korban a jobbágyok és a szolgák nem bírtak szinte semmilyen joggal. Ennek ellenére  Báthory Erzsébetről éppen azt lehetett tudni, hogy anyai szeretettel gondoskodott jobbágyairól. Arról viszont többen is írnak, hogy bár a nemesek szabadon megölhették (például büntetésképpen) jobbágyaikat, nem nagyon állt szándékukban az ilyesmi, hiszen nem volt túl kifizetődő saját munkásaikat megölni. Erzsébetről is csak zárkózottsága és különcsége miatt állították, hogy kegyetlenkedik szolgálólányaival.

Persze Erzsébet összes szolgája terhelő vallomást tett, miután Thurzó alaposan megkínoztatta őket. A vallomástételt követően pedig legtöbbjüket lefejezték.

Erzsébet ügyében valódi ítélet soha nem született, így befalazva tartották éveken keresztül. A közhiedelemmel ellentétben nem őrült meg, csak az utolsó hónapjaiban borult el az elméje. Még befalazott szobájában is azon szorgoskodott, hogy kegyelmi kérvényeket írjon és ügyének újratárgyalását, jogszerű eljárást követeljen a királytól, de nem kapott választ. 1614. augusztus 24-én halt meg. Ma már tudjuk, hogy az egész cirkusz valószínűleg a vagyona megszerzésére irányult, de igen sokáig, az 20. század közepéig élénken éltek a legendák.

A csejtei vár úrnője nem volt kegyetlenebb bármely más nemesnél. Az ország leggazdagabb asszonyaként azonban sokaknak szemet szúrt. A történelem azonban igazolta őt és lerántotta a leplet egy véres legenda valódi hátteréről. Élete azonban elég vadregényes és titokzatos ahhoz, hogy évszázadok óta ellássa ihlettel a különböző művészeket. Életéből számos nagysikerű film és egy opera is készült.