A manipulációs tevékenységek közben a kisgyermek minden érzékszerve alapvető információkat szerez a környezet tárgyairól, s egyúttal begyakorolja a legfontosabb kéz- és ujjmozgásokat. E tevékenységforma döntő mind a későbbi motoros, mind a szenzoros, illetve megismerő tevékenység szempontjából.

A manipulációs tevékenység minden olyan tárggyal való foglalatoskodás, amely közben gyermekünk figyeli azt, amit csinál, akár nézi a tárgyat, akár fülel a manipuláció közben keletkező hangra. Ez a tevékenység körülbelül 4 hónapos korban kezdődik, amikor meglátja és megfogja az adott tárgyat, és ettől kezdve igen gyorsan szinte uralkodó tevékenységévé válik a babának. 10-12 hónapos korára teljesedik ki, majd kb másfél éves kora körül már beépül be a bonyolultabb tevékenységeibe.

A manipulációs tevékenységet előkészítő tevékenység forma a kéznézegetés. A kisbaba általában a második és harmadik hónapban fedezi fel a kezét. Kezdetben csak véletlenül látja meg, amikor a látóterébe kerül. Később már keresi is a tekintetével. Nemsokára meg tanulja a szeme elé vinni. Ha eltűnik a látóteréből utána fog fordulni. Néhány héten belül már nemcsak az egyik kezével ismerkedik, hanem egyszerre vagy felváltva figyeli mind a kettőt. Keze heteken keresztül szinte kimeríthetetlen tárgya érdeklődésének. Feszülten figyeli, később „beszélget” hozzá, közelíti, távolítja, forgatja. Sokszor a kezébe akadt tárggyal, pl. a takarójával együtt figyeli és mozgatja. Hasonlóképpen ismerkedik a lábával is, de valamivel később.

Az első hetekben tenyerének érintésére kiváltódik a csecsemő fogó-reflexe, és ezért markolja meg azokat a tárgyakat, amelyekhez hozzáér. Kiszemelt tárgyért nyúlni és azt meg fogni a negyedik hónap végére tanul meg. Eleinte bizonytalanul nyúl feléje, érintgeti. A célbiztos nyúlás hosszú gyakorlás eredménye. A fogást is tanulja a csecsemő. Eleinte teljes marokkal fog, s csak fokozatosan idomul fogása a tárgy alakjához. A hüvelykujját opponálni csak kilenc hónapos kora körül kezdi, körülbelül ugyanekkor tud mindkét kezében egy-egy tárgyat fogni.

Csipesz-szerűen összefogott első és második ujjával az első év vége felé tud fogni a csecsemő. Ugyancsak az első év vége felé tanul meg akaratlagosan elengedni, szabadon akár a levegőben is, addig inkább csak elejtette a tárgyat, vagy pedig levette róla a kezét, ha sikerült a tárgyat szilárd alapra helyeznie, és úgy lazítani ujjai tartásán.

A második negyedévben érintgeti, markolja, nyomkodja a kezében lévő tárgyat, de közben időnként csak nézi, vagy a szájába is veszi. A szájba vevés is része a manipulációs tevékenységnek, hiszen a szájával is különféle tapasztalatokat szerez a tárgyról, annak ízéről, hőmérsékletéről, felületéről, de még alakjáról is.

 A harmadik negyedévben a csecsemő forgatja, mozgatja a tárgyakat, sokszor két kezével egyszerre. Ebben a tevékenységben már nemcsak a kézfeje, hanem a karja is részt vesz. Nem sokkal később egyik kezéből a másikba is átteszi, illetve átveszi a tárgyakat, az asztalhoz, vagy más tárgyakhoz ütögeti őket, seprő, súroló mozgást végez velük, vagy ide-oda csúsztatja őket. Időnként el is engedi a tárgyat, lök rajta egyet, és figyeli, hogyan mozog, inog, vagy gurul. Ilyenkor, vagy a negyedik negyedévben már nemcsak véletlenül ejti el a játékot, hanem azt játssza, hogy elejti-felveszi.

A negyedik negyedévben karját vállból és könyökből mozgatja, gyors, kis mozgással rázza, vagy lassú, nagyobb mozgással lóbálja vagy ingatja a játékokat. Az egyik kezében lévő tárgyat a másik kezével ütögeti, olykor az alapon állítgatja, felborítja, billegeti, két keze között forgatja, maga mellé letéve, ujja hegyével tapogatja a játék felületét.

Új szakasz kezdődik, amikor a csecsemő már két tárggyal játszik egyszerre. Ez eleinte látszólagos, a csecsemő ugyan két tárgyat tart egyszerre a kezében, de hol az egyiket, hol a másikat nézi, nem hozza őket egymással kapcsolatba. Általában a negyedik negyedévben a két játékot összeérinti, összeütögeti. Rendszerint olyan tárgyakat ütöget össze, amelyek az összeütögetés során hangot adnak.

Az első életév végére szinte szenvedélyévé válik a gyermeknek ennek a játéknak a fejlettebb formája, amikor kisebb tárgyakat, játékokat nagyobb üreges játékba, vödörbe, dézsába, kosárba, kocsiba rak, egyforma, vagy hasonló játékokat, például poharakat egymásba tesz. Szinte fáradhatatlanul dobálja, rakosgatja be a játékokat, majd felemeli, együtt rázza, vagy kiönti, kiborítja, és utána újra kezdi az egészet. Közben nehezebb, sőt megoldhatatlan feladatokkal is próbálkozik, például a labdára próbálja ráállítani a kockát. A sikertelen próbálkozások során is igen fontos dolgokat tanul meg. Megismeri a tárgyak formáját, megtanulja felismerni azok üreges voltát, megtanul nagyságot összemérni, majd felbecsülni, vagyis elemi formában összehasonlítani, viszonyítani.

Kapcsolódó anyagok: 

$$2988$$