Az almafélék családjának jellegzetes illatú és különleges zamatú tagja a tél közeledtével már fonnyadozik a polcokon. Bár a pincék hűs levegőjében még hónapokig vígan virulnak, mígnem egy rotyogó fazékban, kompótként végzik, mégis időben gondolkodni kell felhasználásukról. A sanyarú befőttsorstól mi most megmentjük a birseket, és ízükhöz, különlegességükhöz mérten komolyabb feldolgozási eljárásnak vetjük alá.

A birsalma (cydonia oblonga) sekélyen gyökerezik, az „égig érő” jelzővel kevésbé illethető. Fája maximum 6 méteres magasságokba nyújtózik, egyes példányok csak bokorként jellemezhetők. Rügyeiből 6-8 leveles hajtások ágaskodnak a májusi nap felé tavasszal, melynek végén magányos, rózsás virágai nyílnak. Levelei bársonyos tapintásúak, csakúgy, mint páratlan gyümölcse, melynek molyhos és viaszos felülete alatt éretten sárgás, kellemes illatú, kissé fanyar ízű gyümölcshús bújik meg.

Vitamintartalma vitathatatlan, nyersen A-, B1-, B2-, C-, E- és P-vitamint és 27 féle ásványi anyagot, többek között foszfort, vasat, kalciumot tartalmaz. Amellett, hogy fanyar, jellegzetes ízét sokan kedvelik, gyógynövényeink között is tisztelhetjük jelenlétét, hiszen például az anyagcserét kiválóan segíti, védőréteget képez a bél nyálkahártyáján, de emésztési rendellenességek, hasi fájdalmak, görcsök esetén is enyhíti a panaszokat.

"...az úr, ha a feje fáj, egész éjszaka sétál a sötét szobában és sóhajtozik, és ha már halálát érzi, eszik egy kis birsalmasajtot vagy befőttet. Amióta én emlékezem, így lett a befőzött és a birsalmasajt a falusi nehéz betegek leghatásosabb gyógyszere. Apám úri házába is jöttek síró parasztasszonyok befőttet kérni... kólika ellen éppúgy, mint a szülések alkalmából, fogfájás ellen éppúgy, mint amikor folyt a fülük, vagy beleestek egy rozsdás kaszába... ha kilábaltak betegségükből, minden dicsőség a birsalmasajtot és a befőttet illette, ha belepusztultak, a természet rendje teljesedett..." (Reményik Zsigmond) 

A népi gyógyászatban a préseléssel, nyers birsalmából nyert lé menstruációs fájdalmak enyhítésére szolgált, de külsőleg pépesített formában szemre, bőrre, égési sebre, fagyásra, reumára is alkalmazták. A magjából készült oldatot a gyomor- és torokgyulladás leghatásosabb ellenszereként tartották számon. Egy régi leírás így ír a készítéséről: „a birsalmának szedjük meg a magvait, törjük vagy őröljük meg finomra és langyos vízben állni hagyjuk, kevergetjük, míg meg nem mézgásodik.”

A leggyakrabban kompót formában kerül az asztalokra, de egyre inkább felfedezik a nagymamák féltve őrzött, titkos birsalmasajt-receptjeit is, melyekkel valami igazán érdekes finomsággal lephetik meg a családtagokat. Ma már számtalan jobbnál-jobb recept kering a világhálón, mi azonban valami különlegessel szeretnénk meglepni a donna.hu olvasókat, így következzen most két régi recept Zilahy Ágnes: Valódi magyar szakácskönyv c. művéből, melyet 1892-ben adtak ki.

„Birs-alma sajt

Egy kiló megfőtt, ritka szitán áttört birsalmához fél kiló czukorport és fél czitrom apróra vágott héját tegyük főni. Ha jól felfőztük, vegyük le és kenjük jó vastagon porczellán tányérokra. Meleg helyre a kályha mellé rakjuk pár napra, a mig egészen kiszárad. Ekkor vagdaljuk ki csinos, czifra kicsi és különböző alaku bádog tésztametszőkkel; ugy tegyük el használatig üvegbe rakva.

Birs-alma sajt más módon

Egy kiló czukorra annyi vizet öntsünk a mennyit a czukor felveszen; aztán főzzük fel egészen sürüre. Ekkor tegyünk bele egy kiló meghámozott, megfőzött és szitán átnyomott birs-almát, egy darab vaniliát; kevés ideig főzzük a czukorral. Végül szép alaku bádog-formába öntsük s tegyük meleg helyre mig igen lassan átlátszóvá szikkad. A formából ki kell boritani s csak használatkor kell felszabdalni.”