Közkedvelt kifejezés, hogy mai gyerekek túlterheltek, és ezt nem csak úgy kell érteni, hogy túl sok követelménynek, elvárásnak kell megfelelniük, hanem szó szerint is. Az óvodából kikerült kis elsősöknek szokatlan megterhelést jelent a tanszerek, torna és sportfelszerelés cipelése. Nem véletlen, hogy az anyák egész nyáron azzal ösztönzik rosszevő óvodásaikat, hogy ha nem kapcsolnak rá, nem fogják elbírni a táskát. A táskatartalmán nem sokat változtathatunk, a tanuláshoz szükséges eszközöket muszáj cipelni, de nem mindegy hogyan és miben.
Harminc évvel ezelőtt az iskolatáskák csak színükben különböztek egymástól, ma már színben, formában, márkában és árban rendkívül változatos a felhozatal. Augusztus elejétől a papír- és tanszerárusok, a sportüzletek és a hipermarketek kínálata árasztja el az iskolába készülőket. Mit válasszunk? Klasszikus iskolatáskát, válltáskát, tarisznyát, hátizsákot vagy kereken gurítható iskolabőröndöket?
A gyerekek hátának, gerincének megóvása érdekében a háton hordható variációk ajánlottak, a kisebbeknek a klasszikus iskolatáska, a nagyobbaknak a hátizsák. A lényeg, hogy a háti rész kellően merev, de puha legyen, a súly egyformán osztódjon el a vállakon, a jó vállpánt széles és kipárnázott, állítható hosszúságú – télen férjen alá a kabát, de jó idő esetén se lógjon le a gyerek fenekéig. A hátizsák, táska könnyű, mosható anyagból készüljön, hogy a benne felejtett uzsonnamaradék, a beleborított kakaó könnyen eltávolítható legyen. Fontos, hogy több rekesze legyen, így a tanfelszerelést könnyebb rendben tartani. Jó, ha van rajta egy-egy kisebb zseb, a mütyürök, kisautók, plüss apróságok elrejtésére, amelyek elsőben még gyakran elkísérik gyerekeinket. Az is hasznos, ha az innivalót, esetleg az uzsonnát a táskán kívül, egy külön helyen tudjuk tárolni.
iskolatáskák többféle méretben kaphatók, olyat válasszunk, amely gyermekünk magasságához, testfelépítéséhez legjobban illeszkedik. A cérnalábakon haladó óriástáskák nemcsak mulatságos látványt nyújtanak, de károsak is. A legtöbb elsősnek a legkisebb méret a megfelelő, ebbe harmadik-negyedik osztályig bele is férnek a szükséges eszközök. Ne akarjunk már elsőben olyan táskát venni, ami kitart az iskola végéig! A „majd belenő” nem biztos, hogy működik, viszont egy ormótlan táskával akaratlanul is megnehezítjük gyermekünk helyzetét.
A praktikum mellett nem árt figyelembe venni az esztétikai kritériumokat, legyünk tekintettel az ifjúsági trendekre, még ha nekünk nem is nagyon tetszik az aktuális táskadivat. Hagyjuk, hogy gyerekünk egyedül válassza ki – természetesen a fentebb írt elvárásoknak megfelelő táskák közül – a neki tetszőt. Sokkal jobb kedvvel cipekedik majd, ha tudja, hogy a többi iskolás „elájul” az ő táskájától.
Az elsősöknél az iskolatáska megvásárlása nemcsak egyszerű vásárlás, hanem ünnepélyes alkalom is, hisz valami új következik az életében: kisdedósból nagyiskolás lesz. A hat-hétévesek soha nem látott büszkeséggel masíroznak ki az üzletből, hátukon az új táskával, s ha otthon le is veszik, biztos, hogy a hozzánk érkező valamennyi látogatónak örömmel újságolják és mutatják meg az új „játékszert”.
S hogy mindez mibe kerül. Az átlagár hat és nyolcezer forint között mozog, határ a csillagos ég. Természetesen pár ezer forinttért is kifoghatunk jó táskát, nem kell vagyonokat fizetni a jól hangzó márkáért, de a minőségből ne engedjünk.
Vannak a drágább – de még nem a legdrágább – táskák között olyanok, amelyeket kifejezetten úgy alakítottak ki, hogy jó legyen a súlyelosztásuk, és ezt a gyártók nagybetűkkel közlik is a vásárlókkal. Ám vigyázni itt is érdemes, egy papír cetlire bármit rá lehet írni!
És iskolásaink egészsége mindennél fontosabb.
