De szeretném, ha szeretnél, két kezeddel átölelnél, hozzád bújnék csendesen, úgy, ahogy más senki sem. Imádom a hajad színét, két szemednek fényességét, ajkadnak lágy mosolyát, amellyel megcsókoltál.

 

 

Követném a lépteidet, bárhová is vezetnek, csak azt kell értened, hogy nagyon szeretlek. Elmennék a hangod után bárhová is kellene, mert ha én veled vagyok, az már rossz nem lehet. Hallgatnám  szíved dobogását, mint őszi szellő a levél susogását. Öledbe hajtanám fejemet és elmondanám, hogy mennyire is szeretlek.