Diszlexia és ami mögötte van

2011. 02. 25.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

A diszlexia görög  eredetű szó, melynek jelentése: nehezen bánik a szavakkal”. A modern tudományban ez a szó azt a tünetegyüttest jelöli, mikor az agyban az információ feldolgozása nem megy zökkenőmentesen.

A diszlexia napjainkra igen komoly betegséggé vált, mely megkeseríti a gyerekek életét. Sokak számára élvezhetetlenné teszi a tanulást, így még nehezebb a tananyag elsajátítása számukra.

Az orvosok több lehetséges indokot is megneveztek, ami okozhatja a diszlexiás tüneteket, de nem mindegy, hogy a diszlexia melyik tünetével állunk szemben, hiszen minden eset egyedi és éppen ezért egyedi kezelést is igényel. Lehetnek problémák a látással, a hallással, de az is előfordul, hogy az agy túl lassan keresi vissza az eltárolt információt.

Nagyon fontos megjegyezni, hogy a diszlexiának semmi köze az értelmi szinthez. A modern képalkotási eljárásokkal arra az eredményre jutottak, hogy a diszlexiások agya másképp dolgozza fel az információt, de ez nem befolyásolja az intelligenciaszintet.

A diszlexia legtöbbször a család más tagjainál is megfigyelhető, mivel valószínűleg genetikai tényezők is befolyásolják a kialakulását. Hazánkban a diszlexiások arányát 10 és 30% körül becslik, így átlagosan minden iskolai osztályban van legalább egy-két diszlexiás gyermek.

A jelenség már egyészen kisgyermekkorban észlelhető. A diszlexiás gyermek gyakran keveri össze például a hét napjait és a számokat, gyakran elfelejti vagy összekeveri az általános tárgyak neveit, később nehézségei lesznek az olvasás és az írás elsajátításakor, illetve a versek megtanulása és a betűzés is gondot okozhat. Sokszor a diszlexiás gyermekeknek az öltözködés is nehezen megy, nehezen tanulnak meg cipőt kötni. A ritmusérzékükkel is probléma adódhat, nem tudják vagy csak nagyon nehezen tapsolják vissza az adott ritmusokat.

Ezek a problémák sajnos nem múlnak el, és nem valószínű, hogy a gyermek kinövi őket. Ha pedig felnőttként is nehézségei lesznek a helyesírással, az kikezdheti az önbecsülését, ami további problémákat generálhat.

Nem a legjobb megoldás a hazánkban is érvényben lévő idegen nyelv és egyéb tárgyak alóli felmentés, hiszen a gyermek így mentesül az adott tárgy alól, és ez már korán megtépázhatja az önértékelését. Legjobb, ha inkább tudatjuk a tanárral a gyermek problémáját és nem kérjük mindenáron a felmentését, csak ha logopédus vagy a tanár javasolja, hiszen a kicsiknek sem jó, ha azt érzik, képtelenek boldogulni egy tantárggyal.

A tanulásban a vizuális eszközök, színes matricák, sorkihúzók segíthetnek. Ha a megtanulásra váró vers minden versszakát más színű sorkihúzóval satírozzuk át, a gyerek könnyebben meg tudja jegyezni. A tanuláskor segíthet, ha a gyermek a különböző tárgyakat különböző helyiségekben tanulja, mert a változó környezet hozzájárul a könnyebb tanuláshoz. Nagyon fontos a türelem.

A gyermekek általában már igen korán észlelik a problémát magukon. Ha csemeténk már nagyobbacska, iskoláskorú, akkor érdemes vele leülni és elmagyarázni neki, miért is esik nehezére az olvasás. Fokozottan szüksége van a támogatásra, hiszen sokszor önhibáján kívül ugyan, de rossz jegyet hoz haza. Sokat segíthet, ha elmondjuk, hogy nincs egyedül ezzel a betegséggel, hiszen számos híres személy szenvedett diszlexiában. Ez nem szabad hogy visszafogja őt attól, hogy elérje az álmait. Híres diszlexiások: Pablo Picasso, Albert Einstein, Robin Williams, Walt Disney, Mozart, Sir Winston Churchill, Leonardo da Vinci, Agatha Christie, Julius Caesar



Szerző

donna.hu



Scroll to Top