A legtöbben úgy tanulták az iskolában, hogy az Alpok hegyvonulatának Mont Blanc-ja Európa legmagasabb hegycsúcsa. Ezzel valójában nagyon messze járunk az igazságtól, hiszen a Fehér Hegy a maga 4810,9 méterével impozáns ugyan, de korántsem a legmagasabb pont Európa kontinensén. Valójában csak a 18. helyezett!

A pálmát a Kaukázus hegyrendszer viszi: az első 17 csúcs mind itt található. Ezt sokan – pusztán kulturális okokból- már nem számolják Európának, holott földrajzilag még hozzánk tartozik. Európa dél-keleti határa ez a térség, a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között. A hegységen – lévén hatalmas területen fekszik- számos állam osztozkodik. (Például Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán, Oroszország, de itt fekszik Oszétia, a háborús övezetnek számító Csecsenföld, és több más ország.) A Kaukázus legmagasabb pontja – és egyben Európa valódi teteje – az Elbrusz. A kettős hegycsúcs az Oroszországhoz tartozó Kabard-Balkárföld és Karacsáj-Cserkeszföld köztársaságok területén fekszik. 5642 méter, tehát sokkal magasabb, mint a Mont Blanc. A hivatalos feljegyzések persze ezt rögzítik, de valamiért mégis a franciaországi hegy maradt meg az emberek fejében. Annál is furcsább ez, mivel a Kaukázus egyik első kutatója – és az Elbrusz egyik első megmászója - a magyar Déchy Mór földrajztudós volt.

A nyugati csúcsot először 1874-ben mászta meg egy csoport: Florence Crauford Grove, Frederick Gardner, Horace Walker és Peter Knubel, valamint a hegyi vezetőjük, Ahija Szottajev. Erre a csúcsra első kaukázusi útján, 1884. augusztus 23-án Déchy Mór is feljutott Alexander Burgener, Peter Ruppen hegyivezetőkkel és Mollei Tirbolasz helybeli vadásszal. A keleti csúcsra először Cselar Hacsirov jutott fel 1829. július 22-én. 

Az Elbrusz egy sztratovulkán, ami a lánchegységre „épül”, és körülbelül 3000 méternél kezd igazán emelkedni. Az ókori világban még ismert tűzhányó volt, olyannyira, hogy a görög mítoszokban is szerepel: Zeusz ide láncolta Prométheuszt büntetésből, miután a titán ellopta az istenektől a tüzet az emberek számára. A rómaiak később Strobilus-nak nevezték, ami az alakjára utal. (Latinul fenyőtobozt jelent.)

Annak ellenére, hogy a legmagasabb európai csúcs, enyhe lejtése miatt mégis egyike a legkönnyebben megmászható hegyeknek. Mivel ez népszerűvé teszi a kevésbé képzett hegymászók körében, néha kifejezetten zsúfoltnak mondható a felfelé vezető út. Az útleírások szerint a túra hosszú és fárasztó, de egyetlen igazi veszélye a meteorológiai viszonyokban rejlik: szeles, szeszélyes és rendkívül hideg itt az időjárás. Részben ezért, részben pedig a sok felkészületlen túrázó miatt a halálozási statisztikákat tekintve sajnos az Elbrusz vezető helyen áll a világ hegycsúcsai között.

A turisztika mellett a tudomány is képviselteti magát a hegyen: gleccserkutató intézet és egy csillagászati obszervatórium is működik itt, valamint az egész hegy egy Nemzeti Park része, amely a vidék különleges növény- és állatvilágát, valamint geológiai kincseit hivatott őrizni.

 

Talán idővel elég nyilvánosságot kap az Elbrusz neve ahhoz, hogy ne csak a földrajztudósok és az elhivatott hegymászók, hanem a nagyközönség is ezt a hegyet nevezze Európa legmagasabb pontjának.