Felséges szépségápolás

2009. 08. 18.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.
Életmód

Sisi napjainak szerves részét képezte a torna. Saját „tornateremmel” rendelkezett a bécsi császári palotában, de ha tehette, a természetben végezte a napi „gyakorlatokat”. Imádott lovagolni, szenvedélyesen vívott, és 7-8 órás hegyi gyalogtúrákat is tartott. Fekhelye egyszerű vaságy volt egy matraccal, amit lőszerrel(!) töltöttek meg. Már ekkor tudták, hogy a kemény ágy jót tesz a gerincnek, ennek is volt köszönhető, hogy Sisi élete végéig megőrizte teste ruganyosságát. Energikusságát továbbá annak is tulajdoníthatta, hogy olykor gőzfürdőt vett, majd közvetlenül a forróság után 7 fokos vízben fürdött le, illetve a fürdővizét rendszeresen „megcsepegtette” különféle, ma is könnyen beszerezhető anyagokkal, így például szegfűszeggel, szantálfával, pacsulival, orchideával vagy százlevelű rózsával. Ezek kellemesen ellazították, és biológiailag olyan aktív adalékanyagokat tartalmaznak, melyek pótolják az elveszített energiákat.

Diéta

Sisi életében fontos szerepet játszott az örökös diétázás, még akkor is, ha gyakorlatilag semmi szüksége nem volt erre. Általában a reggelijét 8-9 óra között fogyasztotta el, és mindössze egy csésze teát, egy aprócska süteményt és pár szem gyümölcsöt evett. Fiatalabb éveiben egy darab párolt marhahúst és egy pohár bort is elfogyasztott ilyenkor. A vacsorája 17 órakor volt, amikor kétféle levest, húst, zöldséget és gyümölcsöt is felszolgáltak neki. Kifejezetten koplalós napokon csak pár szem narancsot evett, ami viszont elengedhetetlenül szükséges volt számára, az a napi tej elfogyasztása. Ez kizárólag nyers, jó minőségű tej lehetett, erre nagy figyelmet fordítottak az udvarnál. Sisi ételeit egyedül a császári udvar titkos és diétás receptjei alapján készíthették el. Édességet nagy ritkán vett magához, de a fagyit imádta, aminek hamarosan elkészült az „extra” diétás változata: az ibolya-parfé. Ennek elkészítése roppant egyszerű, egy maréknyi ibolyavirágot mozsárban szét kell nyomni, hozzáadni egy kis langyos vizet és 125gramm cukrot, ami egy óra alatt megköt, majd jégre tenni, és ha megfagyott, lehet is fogyasztani.

Bőr-és hajápolás

Nagyrészt természetes eredetű kozmetikumokat használtak a korszakban, mondhatnánk úgy is, hogy azt pakolták magukra, amit amúgy is fogyasztottak. Sisi éjszakára nyers borjúhúst tett az arcára, gyümölcsszezonban földieperből készítetett pakolást. Karcsúsága és bőre rugalmasságának megóvása érdekében éjszakára, a csípőjére ecetes borogatást csavart. Kezdetben sok bőrápoló krém disznózsírból készült, amit rózsa-vagy narancsvízzel illatosítottak. Később már víztartalmú gyapjúzsírt, vagyis lanolinos anyagokat használtak, ez könnyebben beszívódott a bőrbe, és értékes hatóanyagokat tartalmazott. Egyébiránt a szépségápoló krémek alapanyagait képezték még a méhviasz, a bálnazsír, a szezámolaj és a glicerin is. Arcápoló szernek a tejfölből és a túróból készített maszkot tartották a leghatásosabbnak.

Sisi hajfestékként az indigót és a zöld diónak a héjából nyert anyagot használta. A vöröses árnyalat elérése érdekében úgynevezett Macassar-olajat alkalmazott, amit egy indiai fa magjából vontak ki. A szőke haj világosítása érdekében kizárólag citromot használtak, amit legalább fél órán keresztül rajta kell tartani a hajon a siker érdekében.

Smink

Sisi nem kedvelte annyira az arcfestést, és nem is volt rá szüksége, de udvarhölgyei előszeretettel használtak különféle sminkeket. A szemhéjfesték egyszerű lámpakoromból állt, az ajakrúzs búzagyökérből, a szájfény kerti pórsáfrányból készült. Az arcfestéket és a púdert kurkumával (sárgagyökérrel) színezték, ajakfestésre még szárított pajzstetűből nyert bíborfestéket is használtak. Ezek mellett ásványi eredetű színezőket is alkalmaztak, így például timföldet, barnásvörös vasoxidot, sárga-és égetett okkert is.

És végezetül pár szó a lélek ápolásáról. Sisi nagy hangsúlyt fektetett a belsőre, hiszen a lélek ápoltsága és kiegyensúlyozottsága legalább annyira fontos, mint egy jó smink, vagy szép bőr, ezért sokat hódolt szenvedélyeinek, így a természetnek és a művészetnek is. Úgy vélte, hogy a külső szépség önmagában mit sem ér, ha nem sugárzik belülről a lélek szépsége. Nos ez az, amit manapság sok-sok plázacica nem tud…



Szerző

donna.hu



Scroll to Top