Kinga, a 18 éves lány, egy éve vette észre, ha pókot lát megdermed a félelemtől, szédülni kezd, és hányinger kerülgeti. Pánik lesz úrrá rajta, sírni szeretne. Volt már arra is példa, hogy elájult. Elmondása szerint, a tünetek még 3-4 napig eltartanak, és egy élethű fotó is képes benne ugyan ezt az érzést kiváltani.
A 20 éves Zsófi arról számolt be, hogy soha nem száll liftbe, mert a gondolattól is retteg, hogy lezuhanhat, vagy meghibásodás esetén nem tudják kiszabadítani onnan. A bezártság érzésétől nyomást érez a mellkasában, kiveri a víz, és ájulás kerülgeti.
Kinga araknofóbiában Zsófi pedig klausztrofóbiában szenved. Mindkét „betegség” a specifikus fóbiák közé tartozik.
Az egyszerű fóbia azt jelenti, hogy az ember bizonyos tárgyaktól, állatoktól vagy helyzettől retteg – indokolatlanul. Ilyen például a kígyóktól, kutyáktól, a magasságtól és a víztől való félelem, de ebbe a fóbia típusba tartozik a sötétségtől vagy a bezártságtól való szorongás is.
A specifikus fóbiának 5 csoportja van, attól függően, milyen tárgy köré csoportosul a félelem.
1. Az első csoportba az álatokkal kapcsolatos félelmek tartoznak, ilyen a már említett kutyáktól, pókoktól való rettegés, de gyakran előfordul az is, hogy valaki a madarak, az egerek vagy a férgek látványától esik pánikba. Vagy éppen a gyönyörűséges pillangótól.
2. A második csoportba tartozó félelmek a természetes környezettel kapcsolatosak, így például valaki nagyon fél, ha vihar közeleg, vagy mennydörgést hall, mások nem másznak fel egy kirándulás alkalmával a vár tetejére, mert halálfélelmük támad a magasban.
3. A harmadik csoportba tartozók – legtöbbjük férfi –, a vér látványától és sérülésekkel kapcsolatos helyzetektől rettegnek, például orvosi beavatkozásoktól, injekciózástól, eszközös vizsgálatoktól.
4. A negyedik csoportjába a specifikus fóbiának azok a félelmek tartoznak, melyek szituációkhoz kötöttek, így a repüléshez, az alagútban áthaladáshoz, vagy a zárt helyekhez (lift, szűk lépcső).
5. Az ötödik csoport a nem túl hangzatos „egyéb” nevet viseli, melyben „extrémnek” mondható félelmek is megtalálhatók: rettegés a félrenyeléstől, fulladástól, hányástól, fertőzéstől illetve kisebb gyerekek esetében az erős hangoktól és az álarcos emberektől.
Az egyszerű fóbia megjelenése nem köthető életkorhoz, gyakorlatilag bármikor felbukkanhat valakinek az életében. Befolyásoló tényező az is, hogy a félelmet kiváltó tárgy az illető életterében jelen van-e. Nagy az esély arra, hogy aki a kígyóktól retteg, soha nem fog rádöbbeni erre – mivel nem sok kígyó él szabadon Magyarországon.
Gyakori az is, hogy a fóbia megjelenését valamilyen trauma váltja ki, például ha egy gyereket kicsi korában megtámadott már egy kutya, nagy valószínűséggel a későbbiekben – a rossz élmény hatására – félni fog még a legédesebb és legártalmatlanabb blökiktől is. Sok embernél az is elősegíti egyes fóbia kialakulást, ha sokszor hallja ugyan azt az információt: a repülő lezuhanhat, a sötétben jönnek a gonosz szellemek…
Az egyszerű fóbiák legtöbbje nem akadályozza az ember életminőségét, nem okoznak mindennapi gondot, mivel a félelem tárgya elkerülhető. A gyermekkorban vagy serdülőkorban kialakult fóbia „jóindulatú lefolyást” mutat, sokszor kezelés nélkül is eltűnik, ám van olyan, melyik súlyosabb következményeket hozhat magával. Azok, akik a fulladástól félnek, nem esznek normálisan, és a gyógyszereket sem hajlandók bevenni. Akik félnek a repüléstől, de munkájukból kifolyólag mégis rákényszerülnek a felhők közti utazásra, sokszor gyógyszerekkel, vagy leggyakrabban alkohollal próbálják csökkenteni a szorongásukat a levegőben eltöltött időtartamban, ami hosszú távon problémát okozhat az életükben.
Kapcsolódó anyagok:
$$3791$$
$$4068$$
