Toronymagas munkanélküliség, karcsú fizetések, bedőlt devizahitelek. Akciós újságok bújása, sakkozás a számlákkal, agyalás a boltban, hogy megvegyem vagy ne vegyem. Mi van, ha holnap beüt a krach? A többségünket közelről érinti a téma, a mindennapokban éli meg a garas élére állítását, álmatlan éjszakákat forgolódva végig, hogy vajon hogy és mint gazdálkodjon a legokosabban anyagi javaival.

Gondoltunk egyet és megkérdeztünk két anyukát, ők hogyan próbálják „megfogni” a pénzt. Az ország különböző részein élnek, mondjuk így, a középosztályt képviselik, tehát úgy véljük, az ő válaszaikban sokan magukra ismerhetnek. Esetleg tippeket is kaphatnak tőlük, melyekkel fokozhatják financiális hatékonyságukat.

Beáta és párja egy óvodáskorú gyermeket nevelnek. Rendszeres havi kiadásaik a következőket foglalják magukba: „villanyszámla, vízszámla, szemétszállítás, telefon, gázszámla, élelmiszerek, ruhanemű (mivel folyamatosan nő a gyermek), csoportpénz az óvodában, hitelek törlesztőrészletei”. Szerencsére a család minden hónapban be tudja fizetni a számláit, „bár megtakarítani nem igazán tudunk, igyekszünk beosztani, amink van.”

Elmondása szerint Beáta gyermekcipő vásárlásakor nem nézi az árcédulát. Amit viszont folyamatosan csekkol, azok az üzletláncok akciós kínálatai. A boltba ugyan listával megy, de ahogy ő fogalmaz, hajlamos letérni az „útvonalról”, ha valamit leáraznak és szükség van rá a háztartásban. Nagy vásárlást a család hetente egyszer rendez, nem romlandó élelmiszereket és háztartási cikkeket vesznek ilyenkor. Míg a gyermek kisebb volt, addig rokonokkal, ismerősökkel gyakran cseréltek ruhákat, manapság az angol használt ruhák a sláger.

Az is érdekelt minket, hogy vajon luxuscikkekre futja-e a família költségvetéséből. „Mi számít luxusnak?” – kérdezi Beáta. Jó kérdés. „Nem járunk moziba (néha a gyermeket visszük el), nem voltunk még nyaralni sohasem. A kapcsolatunk 8 éve alatt építkeztünk, kétszer cseréltünk autót (nem kell drágára gondolni itt sem, a jelenlegi kocsink is 5 éves), megszületett a lányunk, és a párom 2 éve felsőoktatási intézményben tanul levelezős hallgatóként, vagyis igen komoly tandíjat fizetünk, plusz a járulékos költségek.” – sorolja is rögtön utána. Mindenki döntse el maga, hogy az itt felsoroltak a „luxus” kategóriába tartoznak-e.

Milyen spórolási technikákat fejlesztettek ki? Nos, közös bankszámlával rendelkeznek, ingyenesen hívható mobilcsomagot használnak, a lakásban energiatakarékos égők vannak (de azok se égnek feleslegesen), műszaki cikkek vásárlásakor megnézik azok fogyasztását. A család hosszú távon is gondolkodik: „Pár éve hőszigetelt ablakokat építettünk be, s hőszigeteltük a házat is külsőleg. Tavaly vásároltunk egy kandallókályhát, mivel kertes ház révén nálunk folyamatosan keletkezik "tűzifa", ezzel is rásegítünk a gázfűtésre.”

További stratégiáik közé sorolható még a zöldségek-gyümölcsök piaci beszerzése, kísérleteznek az üzletek márkatermékeivel is, egyik-másik „ehető is”, hétvégén előre megfőznek, és a munkahelyre viszik az ételt. A kevésbé koszos ruhákat 30 fokos vízben mossák, és megpróbálják a gyermeküket arra nevelni, hogy vigyázzon a ruháira, játékaira. „Elég kellemetlen, ha a 2000 forintos melegítőalsó fenekén az első nap után hatalmas lyuk éktelenkedik.” – szerintünk ezzel mindenki egyetért.

Tündéék két gyermeket nevelnek, az egyik kisiskolás, a másik még bölcsődés sincs. Náluk a havi alapdolgok között ott van egy nagyon magas összegű hitel, a „gáz, villany, víz, telefonszámla, közös költség”. A nagyobbik gyermek iskolai ebédje és néptáncórái, a kicsinek a pelenka. Kiszámoltuk, mindez 100 ezer felett van, és bizony eléggé kiürül a családi kassza, mire ezeket a kötelező köröket kifizetik. Sajnos néha elő is fordul, hogy egyik másik számla „tolódik”.

Min nem hajlandó Tünde és családja spórolni? „Sajnos, ilyen nem igazán van, de mindig a jobb minőségű pelenkát veszem, ha valamelyik gyermekem beteg, természetesen a gyógyszer ára sem számít, illetve az étel, ital!” – mondja.

Beátáékhoz hasonlóan Tündéék is vadásszák az üzletláncok akcióit, de ők nem írnak listát. Végiggondolják, mire van szükségük, és úgy indulnak a boltba. Náluk is a heti nagybevásárlás a módi, napi szinten pedig „a tej, kenyér, meg éppen, ami nincs itthon és szükséges az ebédhez vagy a vacsorához.” Gyerekruhát ő nem csereberél, viszont ismer olyan helyet, ahol olcsón vásárolhat. Az előző családhoz hasonlóan Tünde famíliája is flottásított, kedvezményes telefont használ, náluk is előnyt élveznek a minimális fogyasztással bíró háztartási gépek és az energiatakarékos égők.

Luxuskiadások? „Örülünk, ha nyáron annyi összejön, hogy 3-4 napra el tudunk menni pihenni valahová, és egy párszor strandra, meg néha az állatkertbe.” – mondja. A legnagyobb luxus szerinte talán az, hogy párja időnként megiszik egy-két üveg sört, megdohányzik.

Ismerősek Beáta és Tünde pénzfogó módszerei? Lehetne még bővíteni az általuk felsorolt ötleteket? A cikk alatti hozzászólásokban bárki megteheti, és reméljük, hogy sok hasznos, másoknak is segítséget jelentő tipp válhat ily módon közkinccsé.