A május végén elfogadott törvény hatalmas port kavart, már elfogadása előtt is óriási vita előzte meg, mind a sajtóban, mind a politikusok között. A téma olyannyira megosztotta a képviselőket, hogy lelkiismereti alapon szavazhattak, a módosítás mégis nagy többséggel ment át, Gordon Brown miniszterelnök is mellette szavazott. Az angol katolikus egyház „szörnyűségesnek” minősítette, a Frankenstein-törvény elnevezés pedig a parlamenti ellenzőktől ered.
A törvénymódosítás ellenzői szerint semmi sem bizonyítja a kutatások hasznát, azt hogy gyógyításra használható őssejtek nyerhetők a módszerrel. Felesleges reményeket ébreszt csupán az öröklött betegségekben szenvedőkben, ezt pedig etikátlan dolog. A hibrid embriók mellett érvelők szerint viszont „életek millióit” menthetik meg az ilyen jellegű kutatások, mert az őssejtek sok súlyos betegségre hozhatnak gyógymódot.
A kérdés úgy került napirendre, hogy az őssejt-kutatás fejlődésének köszönhetően felértékelődtek az emberi embriókísérletek, viszont emberi petesejt nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben. Így a kutatók kidolgoztak egy módszert, mely örökítőanyaguktól megfosztott állati petesejtek és emberből származó örökítőanyag, vagy teljes sejt, vegyítésével hoz létre embriót. Ez eddig Nagy-Britanniában engedélyköteles kutatómunkának számított, ám a mostani törvénymódosítás következtében nem csupán a fentebb leírt módszert alkalmazhatják, hanem valódi hibrideket is létrehozhatnak, mely azt jelenti, hogy az embrió állati örökítőanyagokat is tartalmazhat, akár 50 %-ban is. Nem lehet azonban se állati, se emberi méhbe beültetni, csak 14 napig tarhatók életben és csupán kutatási célokra használhatók.
Az őssejtek korlátlan számú osztódásra, önmegújulásra képes nem specializálódott sejtek, aszimmetrikus osztódás révén önmagukhoz hasonló sejteket képeznek, valamint elkötelezett utódsejteket is létrehoznak. Ez utóbbi azt jelenti, hogy csak meghatározott szövetek sejtjei lehetnek, például izom vagy hámsejt, ellentétben az őssejtekkel, melyek többféle szövetbe illő sejtekké válhatnak. Felnőttkorban a szervezet számos szövetében megtalálhatók őssejtek, de csak nagyon kis mennyiségben, ezek biztosítják a folyamatosan használódó szöveteink állandó újraképződését. Ha ezek a sejtek adott szöveti környezetbe kerülnek, képesek a szövetet alkotó, érett sejtté alakulni, éppen ez az a tulajdonsága, amiért olyan fontos a tudomány számára.
Eddig a kutatók azt hitték, hogy egy izomsejtből például soha nem lehet bélsejt, de újabb kutatások szerint az őssejtek képesek az úgy nevezett transzdifferenciálódásra, vagyis arra, hogy környezeti hatásra „átalakulnak”. Ez új távlatokat nyit az orvoslásban, és gyógyászati felhasználásukban. Ezek kiaknázása miatt volt szükség az orvoskutatók szerint az új törvényre, mert az őssejt kutatás a lehetőségek tárháza.
