Gépmadarak

2009. 09. 30.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

A téma nem először jelenik meg nála, majdnem olyan régóta foglalkoztatja ez a motívum, mint az autók. Kilenc évvel ezelőtt festette az első, repülőket ábrázoló képeit, aztán egy ideig hanyagolta a témát, merthogy semmiképp sem szerette volna, hogy az aktuális világban zajló történésekre való reagálásnak tűnjön, hiszen ezt végképpen el kell kerülnie a festőnek (mármint neki). Most viszont eljött az idő: rá jellemzően elmosódott, tompán derengő, múltbéli hangulatot árasztó, erővonalakkal átszőtt képein nem szobrok, indián lányok, autók, antik épületek láthatók, hanem óriás méretű repülőgépek.

Félelmetesen fölénk tornyosuló gépek. Művész és repülőgép közötti bensőséges kapcsolat első látásra érzékelhető, és ennek hatására fellépő érzelmi töltet kivetül annak tárgyára és megeleveníti azt. Ez érinti meg, járja át a nézőt is, aki Szotyory képeit figyelve megérezheti a gép-lények antropomorf voltát. Saját individuummal rendelkező lényekként bújnak meg a fák és bokrok között, mint egyfajta rejtőzködő, meglapuló állatok vagy fenséges óriási bálnákként szelik át a tengernek tetsző végtelen égboltot. Lehetnek szimbólumok is, mégpedig a művész világhoz való viszonyulásának és azzal való érintkezésének tárgyai. Ettől kalandosak, titokzatosak a képek. És ebben rejlik Szotyory stílusának a lényege.

Legyen az, autó vagy repcsi, szóval mindennapi tárgy, egyszerű motívum, a hétköznapi jelentés fölé emelkednek, kikerülnek a lineáris idő dimenziójából és az idősíkok meg az áthatások által örök érvényűvé válnak. Teszem azt a gótikus katedrális és a repülő találkozásánál a Katedrális című kép esetében, ahol a templom-kőóriás letűnt évszázadokon és korokon át még ma is alázatot keltve a világ fölé magasodik, hasonlóan a hatalmas méreteivel félelmet és ugyanakkor csodálatot ébresztő gépóriáshoz.

Végighaladva a kiállításon, a képzeletbeli tájakon utazó művész társa lehet a néző: fénnyel átjárt puha felhők között repülve vágyálmok felé.

A Képregény október 10-ig látható a Várfok Galériában.

Fotó: Váczy András



Szerző

donna.hu



Scroll to Top