A rendkívül sós vizéről és csodálatos szépségéről elhíresült Holt-tenger, az elmúlt negyven év során egyre csak fogyott, apránként összébb és összébb ment. Bár partján egymást érik a judaizmus, a kereszténység és az iszlám szent helyei, régi sziklabarlangjaiban a holt-tengeri tekercsek nyugodtak és a föld legrégebben lakott városa, Jerikó méltó példát nyújt kitartásból, mégis hiába hit, hiába ima, a tényeken mit sem változtat: a Holt tenger haldoklik.

A víz mélysége minden évben közel egy méterrel csökken és a visszahúzódó víz mentén minden kiszárad. Az autóút mentén egy hosszabb partszakaszt kerítések választanak el a kíváncsiskodóktól, mögötte pedig széles sávban sós iszap terül el, a vizet látni is alig lehet. Nem feltétlenül csak a kirándulók és a nyaralni vágyók tragédiája ez, mind inkább az élővilágé, mely jelentősen megcsappant az elmúlt évtizedekben.

Mindezen túl, olyan víznyelők keletkeztek, melyek felett a tudósok is értetlenül állnak. Számukat több ezerre becsülik, de a kialakulásuk mindmáig talány. A méretüket tekintve is igen tekintélyes föld alatti üregek keletkezését a szakértők egyik tábora azzal magyarázza, hogy a talaj alatti sóréteg feloldódik és a talaj legfelső rétege omlik be az üregekbe, míg más vélemények szerint a porózus sziklák olyan mértékű száradása okozza a problémát, hogy már nem tudják alátámasztani a felsőbb talajréteget. Mindkét esetben a magyarázat a Holt-tenger kiszáradásával, lassú haldoklásával indokolható.

Hogy miért is ez a keserű sors? A környező országok felelősségének kérdése merül fel a válaszok keresésénél. A tengerbe áramló szinte összes vizet, mely biztosítaná a túlélést a környező országok háztartásai és mezőgazdasági ültetvényei élik fel, többek között Jordánia, Izrael, Szíria. A Holt-tengerbe áramló folyók jóval kevesebb friss vizet tudnak csak szállítani, munkájukat gátakkal akadályozzák, vizüket lecsapolják és ezt az esős napok száma sem képes javítani, hiszen évente alig 60 milliméter eső esik, a környező országok lakosainak száma pedig egyre nő. Az esélyek a túlélésre kilátástalanok…

A Holt-tenger haldoklása is figyelmeztet minket környezetünk védelmére. Figyelmeztet arra, hogy Földünk kizsákmányolását, a környezetszennyezést és felelőtlen tetteinket tovább nem folytathatjuk, ha azt szeretnénk, hogy ez a bolygó életben maradjon és az elkövetkező nemzedékeknek is megmaradjon szépsége.

- Bálintné Dóci Brigitta -