Hiányzol nagyon!
Nem tudtam, milyen élni nélküled,
Amíg el nem választottak tőled.
De eljött a pillanat, mostmár érzem,
Mindenem fáj, darabokra tört szívem.
De él még bennem parányi remény,
Hogy leszel te még csak az enyém.
Nem tudok könnyen lemondani rólad,
Amit érzek, igaz szerelem, nem móka.
Sok-sok éjjelen álmodok veled,
Reggelente boldogan ébredek melletted.
De felriadok, s a zord valóság vár,
Hiába várom, nem melletted ébredek már!
Bíró Nikoletta Barbara
