Hihetetlen csoda, ahogyan a gyerek magától megtanulja izmainak és ízületeinek mozgatását. Nem is igényel ehhez az igen kemény tanulómunkához semmiféle külső segítséget: hajtják az ösztönei – és közben élvezi, hogy lassan egész teste felett megszerzi az uralmat.

Ehhez persze két dologgal kell rendelkeznie. Egyrészt a testének, izmainak, csontrendszerének meg kell annyira erősödnie, hogy meg tudja tartani a babát ültében, jártában.

A másik az idegrendszeri fejlettség. Sokszor elfelejtjük, hogy mennyire nehéz és bonyolult is a mozgás, és hogy milyen komoly agyi munkát követel, de elég, ha arra gondolunk, hogy milyen problémát is jelentene nekünk felnőtteknek például egy új sport, egy új mozgásforma elsajátítása. Ha valaki 30 évesen táncolni, jógázni, vagy síelni kezd, az első hónapokban nemcsak az izmait erősíti, hanem minden alkalommal teljes erőfeszítéssel koncentrál, hogy helyesen végezze el a mozdulatokat. Nos, egy pár hónapos baba, a maga kis „csöppnyi” eszével képes erre a munkára.

Most nézzük meg röviden, hogyan is halad a baba a mozgásfejlődésének útján:

1. hónap: A baba képes a fejét mozgatni, így kíváncsiságát már ki tudja elégíteni bizonyos szintig.

2. hónap: Már kezeit és lábait is képes korlátozott mértékben irányítani.

3. hónap: A fej és nyak mozgatása már nem okoz nehézséget.

4. hónap: A hát izmai annyira megerősödnek, hogy a gyerek képes ülni – de ehhez még segítséget igényel.

5. hónap: Kezeit és lábait nekifeszíti a szilárd tárgyaknak, nyomást gyakorol rájuk.

6. hónap: Képes egyedül felülni.

7. hónap: Gurul egyik oldaláról a másikra, és megjelennek a mászás első jelei.

8. hónap: Ha a babát a hóna alatt tarjuk és lábait a földre engedjük, kinyújtja a lábait és próbál megállni, vagy ugrándozni.

9. hónap: Beindul a mászás, a gyerek már egész testét képes irányítani.

10. hónap: A legtöbb gyerek ebben a korban áll fel, eleinte természetesen támaszkodva, kapaszkodva.

11. hónap: Képes haladni és felfedezni a világot, akár a mászást részesíti előnyben, akár járni igyekszik.

12. A gyerek megteszi első önálló, támaszkodás nélküli lépéseit.

Ne felejtsük el azonban, hogy nem minden baba fejlődik azonos ütemben. Vannak, akik csak másfél évesen kezdenek el járni, addig mászni szeretnek inkább, mások viszont már 9 hónaposan megteszik első önálló lépéseiket. Mindez nem jelenti azt, hogy gyermekünk sérült lenne, de azt sem, hogy a jövő olimpiai bajnokát tartjuk kezünkben. Sokáig mászó gyerekek sokszor lehagyják a mozgás fejlődésében azokat a társaikat, akik jóval korábban kezdték meg a járást.

Ha mégis úgy tapasztaljuk, hogy gyermekünk mozgásfejlődése lemarad a „normálistól” – a normális ebben az esetben igen széles skálát ölel magába –, akkor kérdezzük meg a háziorvost, védőnőt. Nem árt egy kivizsgálás, ha másért nem azért, hogy a szülők megnyugodjanak. Az esetek túlnyomó többségében az aggódó szülőket megnyugtatják. De lehetséges, hogy valami valóban akadályozza a gyerek fejlődését, és minél hamarabb vesszük ezt észre, annál jobban korrigálható a baj.

Sokan szeretnék már igen kis korban fejleszteni gyermeküket. A mozgás fejlődésébe azonban nem lehet beavatkozni. Amíg a gyerek fizikailag és szellemileg nem eléggé fejlett, addig semmivel sem lehet gyorsabb tanulásra ösztönözni. Tehát azok, akik a négyhónapos babát járni tanítják, feleslegesen munkálkodnak, s még az is előfordulhat, hogy a kudarcélmény elveszi a baba és a mama kedvét is a mozgástól.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne tennivalója a szülőknek, nagyszülőknek! A gyerek azért tanulja meg irányítani a testét, mert ez neki határtalan örömet okoz: maga a mozgás is, és az is, hogy elérheti, megfoghatja a számára kívánatos tárgyakat. A legfontosabb, hogy adjunk lehetőséget a gyereknek a gyakorlásra, legyen szó hempergőzésről, mászásról, járásról. Legyen elegendő helye és ideje gyakorolni. A másik lényeges dolog, hogy örüljünk együtt a gyermekkel az elért sikereknek, és biztassuk, ösztönözzük. Így az öröme megkétszereződik, hiszen már nemcsak önmagának szerez örömet, hanem a szülei is büszkék rá.

Hosszú távon mindig azokból a babákból lesznek jó mozgású gyerekek, vagy jó sportolók, akik nemcsak járni tanultak meg – minden gyermek megtanul előbb vagy utóbb –, hanem megtanulták azt is, hogy a mozgás önmagában milyen remek szórakozás!

Kapcsolódó anyagok: 

$$1488$$

$$1672$$