Kora tavasztól késő őszig legyen a járóka a teraszon, vagy a kertben. A kerti járókát mindenképpen lássuk el árnyékoló szerkezettel.

A mászó és szabadon szaladgáló kicsinek legyen elkerített füves kertrésze, ha lehetséges pancsolóval, homokozóval, mászó-alkalmatosságokkal felszerelve. Nem mozog szabadabban az a gyerek, aki az egész kertet használhatja ugyan, de a rá leselkedő veszélyek miatt állandóan rászólnak, s figyelmeztetik, hogy hova nem szabad mennie, mint az a gyerkőc, aki kisebb kertrészben ugyan, de nyugodtan játszhat, futkározhat.

A homokozó egészséges és sokféle mozgásra lehetőséget adó játszóhelye a már mászni tudó kisgyereknek. Rendeltetésének azonban csak akkor felel meg, ha naponta megöntözött, tiszta, magasra púpozott homok van benne. A homokozó kerete csak arra való, hogy a szél ne hordja szét a homokot, ezért csak olyan magas legyen, hogy a kicsik átmászhassanak rajta, ne kelljen őket betenni, kivenni. A homokozóba nem kell sem ülőke, sem állvány. Találékonyabbak, mozgékonyabbak, és tevékenyebbek lesznek e nélkül. A homokot mind a négy oldalán füves környezetbe, a kertnek abba a részébe kell elhelyezni, amelyik reggeli napot kap, hogy a délután meglocsolt, felpúpozott homokot a reggeli nap már kiszáríthassa.

A pancsoló – vagy fürdőmedence – hallatlanul sok mozgás- és játéklehetőséget nyújt. De csak a jó pancsoló. A medenceszerűen kiképzett meredek falú pancsoló télen-nyáron veszélyt jelent: a kertben játszó gyerekek bele eshetnek. Az ovális, lejtős kiképzésű, sekély, vályúszerű pancsolóba a gyerekek önállóan bemászhatnak, ha pedig üres, keresztülfuthatnak a pancsolón.

A kisgyerek korától és fejlettségétől függ, hogy mennyi vizet tesznek a pancsolóba, de a legnagyobb mélysége sem lehet több mint 30 cm. Ne felejtsük el,  hogy egy 3 éves gyerek egész alsó végtaghossza nem több 46-48 cm-nél, törzshossza pedig 30-32 cm.

A pancsolót használhatják a még fel sem álló, csak mászó, sőt a kúszó apróságok is. De akár kisebbek, akár nagyobbak, egy percig sem maradhatnak felügyelet nélkül!

A pancsolóba nem kell meleg víz. A kisgyerek szívesen játszik és nem fázik meg a kb 20 Celsius fokos vízen. A melegebb vízben inkább megfázik. A napsütésben (márpedig pancsolót csak napsütött helyre szabad építeni), a víz hamar felmelegszik ennyire. A víz csak akkor frissít, ha hűvösebb a levegőnél, és kevésbé fázik meg a kicsi, ha a levegő melegebb, mint a víz. A meleg vízben üldögélő kicsi dideregni kezd, amint kijön a vízből. Sőt esetleg már a vízben is fázik, hiszen testének nagy része a víznél hűvösebb levegőn van. A hidegebb vízben viszont nem üldögél, hanem mozog, ugrál, ki-be mászkál és így edződik.

A gyerekek mozgásfejlettségi fokától függően helyezzük el a különböző mozgásfejlesztő eszközöket: mászókákat, alagutakat, ládákat, dobogókat, kis kerti játék faházakat.

Nem mindig a legjobb a csúszda vagy a hinta. A hinta nem szolgálja a gyerek aktivitását,  amíg nem tudja hajtani, addig csak felültetjük rá, lendítjük, s ő teljes passzivitásban ül rajta.

Ugyanez áll minden olyan csúszdára is, amelynek a tetejébe nem maga mászik fel, hanem felültetik. Mindkettő inkább érzéki élvezetet nyújt, mint mozgáslehetőséget. Ráadásul a hintánál és a csúszdánál is rendszerint hosszasan kell várakozni, míg sorra kerülhetnek, s ez nem türelemre vagy önfegyelemre, hanem passzivitásra kényszeríti őket. Mindamellett még balesetveszélyesek is lehetnek - nem elsősorban a használók, hanem a körülötte szaladgáló gyermekek számára.