Roberto Samayoa helyi üzletember és búvár, akinek gyerekkorában nagyanyja sokat mesélt egy elsüllyedt szentélyről, sok éven át kutatott a tóban. Többször talált ősi, a maja preklasszikus korból származó cserépedényeket, 1996-ban pedig sikerült felfedeznie épületmaradványokat és óriási áldozati köveket.

Az üzletember önmaga tiszteletére Samabajnak keresztelte el a helyszínt. Sokáig senki sem hitt a férfinak, s csupán tavaly kezdték a merülést a professzionális búvárok, akik szonárral (visszhangszondával) térképezték fel a 400 négyzetméteres területet. A kutatók szerint a 15 méter mélységben nyugvó helyszín egykoron egy sziget volt, míg valamilyen természeti csapás - vulkánkitörés, vagy földcsuszamlás nyomán a tó vízszintje meg nem emelkedett, s el nem nyelte a zarándokhelyet – írta az MTI.

A cikk folytatásához kattints ide: