Kanyaró (morbilli) - A nagy számú megbetegedés a szövődmény miatt a kanyarót első számú „gyermekgyilkos”-ként tartották számon.

A kanyaró heveny, vírus okozta betegség. A lappangási időszak végén erőteljes hurutos tünetek alakulnak ki, (nátha, kötőhártya-gyulladás), majd a száj nyálkahártyáján a betegség felismerésében jellegzetes elváltozás, az úgynevezett Koplik-folt jelenik meg.

A betegséget általában a kiütésekről ismerjük fel, melyek korpázó hámlással múlnak el. Rendkívül ragályos fertőző betegség: szinte valamennyi fogékony személy megbetegszik.

Bár a megbetegedések döntő többsége enyhe, azonban alacsony arányban szövődmények előfordulhatnak. Miután a betegség száma a védőoltások bevezetése előtt igen magas volt, a szövődmények száma az alacsony előfordulási arány ellenére is jelentős számú volt. A szövődmények között a bakteriálisak (tüdőgyulladás, középfülgyulladás, arcüreggyulladás, szepszis) domináltak, melyeknek következtében igen sok kisgyermek halt meg.

Rubeola (rózsahimlő) - A betegséget vírus okozza. Heveny cseppfertőzéssel terjedő, nem jellegzetes kiütéssel, esetleg nyirokcsomó-megnagyobbodással járó, döntő többségében igen enyhe gyermekbetegség.

A rubeola azonban veszélyt jelent a magzatra: amennyiben egy fogékony nő korai terhessége idején fertőződik, a magzatnál fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. Ez az úgynevezett kongenitális rubeola szindróma. Magyarországon a legtöbb rubeóla-megbetegedést 1974-ben regisztrálták, mintegy 150.000 esetet. Az oltásokat 1989-ben vezették be. Jelenleg a betegség csak nagyon ritkán fordul elő.

Mumpsz (heveny fültőmirigy-gyulladás) - Az előző betegségekhez hasonlóan a mumpsz is cseppfertőzéssel terjed. Lappangási ideje viszonylag hosszú, mintegy három hét. Legjellegzetesebb klinikai tünete a fültőmirigy-gyulladás, mely gyakrabban csak az egyik oldalra terjed ki, de lehet kétoldali is. Egyéb mirigyes szerv gyulladása is jelentkezhet a betegség kapcsán (hasnyálmirigy, here, mellékhere, stb.) A mumpsz-védőoltások bevezetése előtt, vagyis 1991. előtt, nagy számban fordult elő (évente mintegy 40.000 eset).

Vírushepatitiszek - Vírusok által okozott különböző sajátosságú betegségek, védőoltással megelőzhetők. Hazánkban korábban, de jelenleg is legnagyobb arányban a hepatitisz „A” fertőzések fordulnak elő, melynek kórokozója szájon át kerül be a szervezetbe, és a széklettel távozik. Ez a fertőzés passzív immunizálással hatékonyan megelőzhető.

A hepatitisz „B” vérrel, vérkészítményekkel, szexuális úton és anyáról újszülöttre, csecsemőre terjed. Hazánkban viszonylag alacsony számban fordulnak elő megbetegedések (évente mintegy 400 eset). A legveszélyeztetettebbek: az egészségügyi dolgozók, illetve a hepatitisz B-pozitiv anyák újszülöttjei védőoltásban részesülnek.

Veszettség - Biztosan halálos kimenetelű megbetegedés, mely veszett állat okozta sérülés révén alakul ki az emberben. A veszett, vagy veszettségre gyanús állat okozta sérülést követően beadott oltássorozattal (mely 6 oltásból áll) a végzetes kimenetelű betegség kivédhető.

Magyarországon a vadon élő állatok, közöttük is a kis rókák veszettsége a legjelentősebb. A háziállatok többnyire a rókáktól fertőződnek. Az embert gyakran veszett háziállat marja meg.

Hastífusz - Magas lázzal, nem jellegzetes hasi panaszokkal, esetleg kiütéssel járó súlyos megbetegedés. A baktérium a szájon átkerül be a szervezetbe. A betegek 3-5 %-a élete végéig üríti a kórokozót, ők az úgynevezett baktériumgazdák.

A két világháború közötti időszakban igen sok megbetegedés fordult elő Magyarországon, majd a második világháborút követően a baktériumgazdák felkutatásával és ellenőrzésével, a betegek és baktériumgazdák környezetében végzett védőoltásokkal, továbbá a higiénés helyzet javulásával a járványügyi helyzet egyre kedvezőbbé vált. Jelenleg csak szórványosan fordul elő.

Influenza - Világjárványok formájában előforduló, vírusok által okozott heveny fertőző betegség, melyet magas láz, elesettség, fej- és izomfájdalmak jellemeznek. Az influenzavírusnak három típusa ismeretes: az A, a B, és a C. Epidemiológiai szempontból az influenza A vírusok bírnak a legnagyobb jelentőséggel.

A betegség nagy számú és rendszeres járványos megjelenése azzal függ össze, hogy a vírus elsősorban az influenza A, szerkezetét változtatni képes, így esetenként mint „új vírus” fejti ki a hatását.

Egy-egy világjárványban sok millió ember betegszik meg és halhat meg. Például az 1918-ban előfordult úgynevezett „spanyolnátha” során több ember halt meg influenzában, mint amennyi az első világháború négy éve katonai és polgári áldozatainak száma volt. A vírus szerkezeti változása miatt évente új oltóanyagot kell gyártani. Általában azok számára javasolt az oltás, akiknek állapotát egy esetleges influenza megbetegedés jelentősen rontaná, (idősek, krónikus betegségben: szív és érrendszeri, légzőszervi betegségben, cukorbetegségben, vesebetegségben szenvedők.

Kullancscephalitis - Kullancsok által közvetített, viszonylag enyhe idegrendszeri betegség. Emerről emberre nem terjed. A kullancsok által fertőzött személyek egy részénél semminemű elváltozás nem alakul ki, egy részüknél csak influenzaszerű, nem specifikus tünet együttest lehet észlelni, s csak kisebb részüknél alakul ki agyhártya vagy agyvelőgyulladás.

A betegség a vírus tartalmú oltóanyag használatával (2 alapoltás + ismételt oltás), eredményesen megelőzhető.