Hosszú évek óta május első vasárnapján az édesanyákat köszöntjük, így idén se feledkezzünk meg arról, hogy egy szál virág és néhány szívmelengető mondat társaságában megköszönjük nekik mindazt, amit értünk tettek, tesznek…

Csorba Piroska: Mesélj rólam

Mesélj anya, milyen voltam, amikor még kicsi voltam? Az öledbe hogyan bújtam? És tehozzád hogyan szóltam, amikor nem volt beszédem? Honnan tudtad, mit kívánok? Megmutattam a kezemmel?

Mesélj rólam! Hogy szerettél? Engem is karodba vettél, meleg tejeddel etettél? Akárcsak a testvéremet? Gyönyörködtél akkor bennem? Úgy neveztél: kicsi lelkem?

És amikor még nem voltam, a hasadban rugdalóztam, tudtad-e, hogy milyen leszek, milyen szépen énekelek? Sejtetted, hogy kislány leszek?

Mesélj anya, mesélj rólam! Milyen lettem, amikor már megszülettem? Sokat sírtam vagy nevettem? Tényleg nem volt egy fogam sem?

Ha én nem én lettem volna, akkor is szerettél volna?

Farkas Árpád: Anyák némasága

Csak a gyermekek tudják mohó irtózattal a késeket nézni. Mint a hegedű, az anyák melléhez szorítva énekel a kenyér, a villanó penge simulása benne hópuha muzsika. Morzsák havazásába tartják arcukat a gyermekek, csak ők, ők tudják az anyák mellére szaladó késeket mohó iszonyattal nézni. Távolodnak tőlünk az anyák, kiürülnek álmainktól, mint az edények. Mellük, akár az otthoni csiprok, kanalak, csészék, ajkunk kihűlt formáit őrzi. Szél ver minket, férfivá, késsé élesít a fenőkő-idő. Csak az anyák tudják mohó, lármátlan iszonyattal a fiakat nézni, ha kenyérszegő késként csobogó mellükre szaladnak.

Donászy Magda: Ajándék

Színes ceruzával rajzoltam egy képet, anyák napján reggel, Édesanyám néked. Lerajzoltam én egy aranyos madarat, aranyos madárra aranyos tollakat.

Elkészült a madár, Nem mozdul a szárnya… Pedig hogyha tudna, a válladra szállna.

Eldalolná csöndben tenéked egy dalban, amit anyák napján mondani akartam.

Áldás a szülőkre

Van hely, hol minden kicsi széken Nevetve ültem egykoron. S tipegő léptem, gügyögésem Mosolyt rajzolt az arcokon. Van ház, ahova tartozom, Más otthonba sohse térek, Bármely családhoz, minden házba Csak, mint idegen, úgy lépek. Valakiket: a szüleimet Eléggé meg nem áldhatom, Valakinek, ha százszor élek Adósságom le nem róhatom.

Kádár János: Anyáknak

Édesanyám, anyám, anyácskám, menedékem, kedvem, szép orcám, víg napom, csillagom, virágom, fogadd el szerényke virágom. Édesanyám, anyám, anyácskám, anyukám, édesem, jó mamám, kenyerem, illatom, virágom, fogadd el szerényke virágom. Édesanyám, anyám, anyácskám, anyukám, édesem, jó mamám, menedékem, kedvesem, szép orcám, víg napom, csillagom, virágom. Kenyerem, illatom, virágom, fogadd el szerényke virágom: ha megteszed én is virágzom. Ha megteszed én is virágzom.