Ha azonban tényleg egy kék várost szeretnénk látni, akkor ahhoz jócskán fel kell kötnünk a túrabakancsunkat, ugyanis egészen Indiáig kell mennünk ezért a csodáért. India Radzsasztán régiójának második legnagyobb városa, Jodhpur híres ugyanis kék tengerként hullámzó házairól. Az 1400-as években alapított város kék házainak eredetéről leginkább csak városi legendák szólnak ma már, de a legvalószínűbb elképzelés mégis az, hogy  évszázadokkal ezelőtt a brahminok - vallási kaszt Indiában, a kasztok között a legmagasabb pozícióban - kezdték el először házaikat kék színűre festeni, hogy így különböztessék meg azokat a többi kaszt házaitól.

Kevésbé romantikus mesélők egyszerűen azt mondják, hogy az indigófesték alapanyagai voltak hivatottak a ház szerkezetét a termeszektől és más kártevőktől megvédeni. Bármelyik magyarázat is legyen az igazság, az tény, hogy évszázadok alatt a különc színjelzésből divat lett és szép lassan az egész város kékbe öltözött. Bár nagy a vonzereje a turisták számára a sivatag szélén lebegő kék városnak, mégsem a házfalak különleges színe az egyedüli, amiért érdemes ellátogatni ebbe a városba. A várost közel 550 éve őrző Mehrangar erőd mind a mai napig népszerű turistapont. Az erődön belül, melyet állítólag egyetlen ellenséges erő sem volt képes bevenni története során, megtekintheti bárki az egykori maharadzsák palotáját, számtalan templomot és szentélyt, valamint egy hatalmas kertet, melyet mind a mai napig fenntartanak a sivatagias környezet ellenére.

Az erődnek azonban nem csak az egykori maharadzsák háreme, fegyver- és turbánkiállítás, építészeti különlegességek a vonzereje, hanem azok a helyiek is, akiknek az a munkája, hogy tradícionális öltözetekben egész nap az erőd területén szívják az ópiumot (az alábbi információt nem kitaláltuk, az információ innen származik - a szerk.), vagy évszázados hangszereken játsszanak, megteremtve ezzel a különleges hangulatot, mely évszázadok távolába hivatott visszarepíteni a látogatókat. A 2001-ben 850 ezer (az indiai cenzus alapján) főt számláló város azonban még jó néhány fűszeres, illatos és hangos csodát tartogat a látogatóknak. Ha meguntuk a 150 méteres magasságból való nézelődést az erőd bástyáiról, akkor akár bele is vethetjük magunkat a jodhpuri piac forgatagába. Mintha egy állandó kézműves és gasztronómiai vásár kellős közepébe csöppennénk bele a lankadatlanul tűző nap sugarai alatt. Csak arra vigyázzunk, miközben a szárik és autentikus szuvenírek között vásárolunk, hogy hőgutát ne kapjunk a heves alkudozás közben.

Ebédidőben aztán érdemes felkeresni a helyi éttermek, kifőzdék egyikét-másikát. Persze nem árt óvatosnak lenni, hiszen az autentikus indiai konyha bővelkedik könnyfakasztóan csípős fűszerekben, nem is beszélve a néha bogaras hozzávalókról, de nagyot nem csalódhatunk, hiszen számtalan féle rizs, kenyér, lepény, csirke, kecske, bárány, vegetariánus ételek adják az indiai konyha alapját. Ha azonban az evés mellett néhány főzőleckére is vágyunk, akkor a Spice Paradise elnevezésű fűszerboltban ez a kívánságunk is teljesülhet könnyedén. Persze tisztában vagyunk azzal, hogy kevesen engedhetnek meg maguknak egy ilyen kirándulást. Így reméljük, hogy legalább a képek és a leírások révén velünk kalandoztatok, majd úgy döntötök, hogy egy kis Indiát varázsoltok az otthonotokba egy kellemes füstölő vagy egy finom indiai étel által. Mivel engem a füstölővel ki lehet űzni a világból, ezért inkább most két nagyon egyszerű és gyorsan elkészülő indiai receptet osztok meg veletek.

Indiai naan (lepényféle) Hozzávalók 8 lepényhez: 35 dkg finomliszt 1 tk. sütőpor 1 tk. só 1,5 dl tej vagy fél csésze joghurt 1 tojás 4 ek. olaj 1/2 ek. cukor (cukrosoknak Xilit) - ki is hagyható olívaolaj/tökmagolaj a lepények megkenéséhez szezámmag/fokhagyma a lepények megszórásához Elkészítés: 1, a lisztet, sót és sütőport szórjuk egy nagyobb tálba 2, a tejet/joghurtot, cukrot, tojást és 2 ek. olajat adjuk hozzá a liszthez, és gyúrjuk össze a tésztát 3, egy puha, könnyen gyúrható tésztát kell kapnunk, ha a tésztánk nagyon ragadna, akkor adjunk hozzá egy kis lisztet, ha pedig nem állna össze, akkor néhány csepp tejet, míg nem ragadós, lágy tésztát nem kapunk 4, adjuk a tésztához a maradék olajat és gyúrjuk még egy kicsit, majd egy ruhával fedjük le 1-2 órára egy jó meleg helyen 5, a kész tésztát 8 egyenlő részre vágjuk fel (nagyjából 1 ujjnyi széles csíkokra) 6, lisztezett deszkán minden tészta csíkot formázzunk gombóccá, majd a tenyerünk élével lapítsuk ki, húzzuk szét kör formában (mint a fánkot) és nyújtsuk minél vékonyabbra, miközben törekszünk a kerek formatervezésre 7, a sütőt melegítsük elő maximum hőfokozaton 8, a kinyújtott lepényeket tegyük sütőpapírra, kenjük meg a tetejét olajjal és szórjuk meg fokhagymával vagy szezámmaggal 9, 180 fokon süssük a lepényt, míg a tésztája púposodni nem kezd és aranyszínű nem lesz. Akkor fordítsuk meg és süssük meg a másik oldalát is. A recept eredetiben ITT található. 

Alma csatni (köret)

Hozzávalók: 2 ek. olaj 1 1/2 teáskanál római kömény - én őrölt köményt használtam 2 friss zöld chili vékony karikákra vágva 2 tk. gyömbér (frissen reszelt, ha lehet) 1 tk. kurkuma 1/2 kg meghámozott, felszeletelt alma - lehetőleg savanykás fajta 1/4 pohár víz 3/4 tk. őrölt szerecsendió 1 1/4 tk. őrölt fahéj 2-3 ek. cukor (diabéteszeseknek xilit) Elkészítés: 1, Az olajat egy nagyobb lábasban felhevítjük és a köményt megpirítjuk benne. 2, Hozzáadjuk a chilit, gyömbért és egy percig pirítjuk. 3, Hozzáadjuk a kurkumát és az almát, majd 2-3 percig kevergetjük alacsony lángon. 4, A lábasba öntjük a vizet fahéjat és szerecsendiót. 5, Folyamatosan kevergetve 20 perc alatt puhára főzzük az almát. 6, Hozzáadjuk a cukrot és lekvár sűrűségűre főzzük a csatnit. 7, Hagyjuk szobahőmérsékletűre hűlni majd turmixoljuk össze. 

Eredeti recept ITT olvasható.

Forrás: donnalight.hu