Amerikában már a második évadját sugározzák a magyar MTV-n is látható népszerű, de rengeteg kérdést felvető Tinimamik című valóságshow-nak. A műsorban olyan fiatalkorú, általában 16-17 éves lányok szerepelnek, akik egy átmulatott éjszakának köszönhetően idejekorán megtapasztalhatják, mit jelent valójában édesanyának lenni. A boncasztalra kerülő téma cseppet sem szórakoztató és még véletlenül sem könnyed. Súlyos társadalmi és morális problémákat vet föl, hiszen felteszi, majd megpróbálja megválaszolni az egyik legégetőbb kérdést: lehetséges-e a reintegrálódás a leányanya számára egy ilyen előre nem tervezett esemény után.
Magyarországi helyzet
Magyarországon persze más a helyzet, mint Amerikában: más a kultúra, az értékrendszer, a társadalmi összetétel, és ezekből következően a helyzet megítélése, illetve a megoldási lehetőségek is. A probléma azonban létezik, ezért fontos foglalkozni vele. Mit tehet a „bajba jutott” fiatal és családja, kihez fordulhatnak és hogyan tovább, ha a baba megszületett. Túri Csabát, a Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ szakmai vezetőjét kérdeztük, hogy mint szakember hogyan látja a magyarországi helyzetet.
Magyarországon mennyire jellemző, hogy a várandós tinik megtartják a babát?
Amennyiben a munkahelyemtől elvonatkoztatok azt mondanám, nem igazán jellemző. Úgy látom, a lányok manapság gondolkodás nélkül választják az abortuszt, és sajnos igaz ez olyan más értékeket képviselő kultúrákra is, mint például a cigányságé, ahol ez egyébként régen elképzelhetetlen lett volna.
Szakemberként viszont azt mondom, a mi helyzetünk itt speciális. Egy rendezett család meg tudja oldani a problémát, így azok az esetek nem is jutnak el hozzánk. Mi egy olyan társadalmi réteggel foglalkozunk, amely nem támaszkodhat másra, ezek mögött a tinik mögött nincs olyan családi háttér, vagy nem megfelelőek a körülményeik egy gyermek felneveléséhez. Legtöbbjüket már kicsi korukban gondozásba vesszük, mivel ők maguk is rossz körülmények közé születtek. Ez a réteg eleve fiatalon szül és a legritkább esetben választja az abortuszt. Mivel szeretet nélkül nőttek fel, úgy érzik, végre lesz valakijük, ha a baba megszületik, nem lesznek többé egyedül a világban.
A bajban lévő tinik felkeresik a központot, igénylik a szakemberek által nyújtott támogatást?
Mint az előbb említettem, nem ezért jönnek, eleve nyilvántartásban vannak már a gyermekjóléti központban. Nem igénylik a segítséget, pedig nagy szükségük van rá. Ebből vannak aztán a problémák. Egyes kultúrkörökben például úgy tartják, szerencsétlenséget hoz, ha a baba születése előtt vásárolnak neki bármit is. Úgy várják az új családtagot, hogy se ágy, se pelenka, se semmi egyéb. Ilyenkor akkor is közbe kell lépnünk, ha a kliensnek ez nem tetszik vagy nem igényli.
Konkrétan miben tudtok segíteni egy ilyen helyzetben?
Ezt nagyban befolyásolja az is, hogy itt nem a gyermek születése a probléma. Ezeknél a családoknál már eredendően is rengeteg baj volt, az új jövevény csak hab a tortán. Ne értsd félre, nem a kicsi maga a gond, hanem a tény, hogy egy újabb szájat kell etetni, egy újabb családtagot ellátni és felelősséggel gondoskodni róla.
Először is még a várandósság ideje alatt felvázoljuk a lehetőségeket az anyának: mire számíthat, ha megtartja a gyermeket, milyen egyéb lehetőségei vannak. Aztán jöhetnek a gyakorlati dolgok: meg kell oldani az elhelyezést. Albérletkeresés, közvetítés, akár munkalehetőségek felkutatása is a kliens számára.
Van olyan szituáció, amikor ajánlott inkább az abortuszt javasolni?
Ez nagyon nehéz kérdés, hiszen természetesen vannak nagyon speciális esetek. De az az igazság, hogy egy családgondozónak nem feladata, hogy bármilyen irányba elmozdítsa a fiatalokat. Nem is szabad, erkölcsileg maximálisan elítélendő befolyásolni őket, hiszen mi itt nem élet és halál urai vagyunk. Meg kell adni a választás lehetőségét és a támogatást, bárhogy is döntsenek, de itt vége. Nem dönthetünk helyettük, bármit is gondolunk magánemberként egy adott esetről.
Szülés után
És mi történik, amikor a baba megszületik? Utána is részt vesztek az életükben?
Az imént említett problémák, mint a munkanélküliség, hiányosan felszerelt lakás, családon belüli konfliktus általában nem oldódnak meg egyik pillanatról a másikra, továbbra is fennállnak, csak a gyermek születése után a kör még tovább bővül. Ezek megoldásán dolgozunk közösen.
Sajnos nem ritka az sem, hogy nem látjuk az anyán az igyekezetet, ilyenkor a gyermek érdekében javaslatot kell tennünk a kiemelésre. Ezek után a mi feladatunk az is, hogy miután a csöppséget biztonságba helyeztük, foglalkozzunk a családdal, elsősorban természetesen az anyukával. Igyekszünk őt felkészíteni, az életét rendbe tenni, hogy a gyermek minél hamarabb visszakerülhessen hozzá. Nagyon fontos tudatosítani, hogy a gyermek kiemelése soha sem végleges.
Általában az apa is vállalja az ezzel járó felelősséget és terheket?
Megint csak azt kell mondanom, hogy a mi eseteink speciálisak. Ritka, hogy a várandós lányok mellett kiállna a párjuk. Eleve olyan környezetből jönnek, ahol nem működik ideális családmodell, nincs előttük pozitív példa. A fiúk elismerik a gyermeket, de nem vállalják. Legjobb esetben is inkább csak a háttérből segítenek.
Jellemzően ki neveli fel a születendő gyermeket?
A gyermekjóléti központnak ilyenkor az egyik legfontosabb feladata, hogy felmérje a helyzetet. Ha az anya ilyen vagy olyan okok miatt nem tudja vállalni a nevelést, akkor megvizsgáljuk először a közvetlen, majd a tágabb környezetet, hogy kinél lenne a baba jó helyen. Jellemzően a nagymama lesz a gyám, de fontos megjegyezni, hogy ez az állapot nem végleges. Ha az anya készen áll, akkor a gyermek minden további nélkül visszakerülhet hozzá.
Készen áll egy tizenéves a gyermeknevelésre?
Nem az életkor a meghatározó, hiszen ma is vannak kultúrák, ahol jellemzően fiatalon szülnek. De a kérdésre válaszolva: nem. Eleve nem állhat készen, hiszen ez nem tervezett családalapítás. Ezek a fiatalok még a gyermek megszületése után is sokáig csak futnak az események után. Az egyensúly helyreállításához gyakran 1-2 év is szükséges. Eddigre tudatosul bennük, hogy mit jelent anyának lenni.
Mi a tapasztalat, azok a fiatal lányok, akik megtartják a gyermeket, megpróbálják folytatni addigi életüket?
Kettőség jellemzi a klienseinket. Egyik oldalon ott van a már említett tényező, örülnek, hogy végre nem lesznek egyedül a világban. Ettől függetlenül viszont szeretnék élni addigi életüket, nem értik meg, hogy a gyermeknek szüksége van rájuk, már nem csak a saját, hanem egy másik életért is felelnek. Ez sok konfliktust eredményez.
Az iskolák hogyan kezelik a kialakult helyzetet?
Az ember 18 éves koráig iskolaköteles, így muszáj a helyzetet megoldani. Ám egyet tisztázzunk: egy anya önmagát zárja ki a nappali tagozatos rendszerből, hiszen lehetetlen a szülői teendőket és az iskolai feladatokat összehangolni. A várandósság ideje alatt nincs baj, de a gyermek születése után muszáj az új helyzethez alkalmazkodni. Az iskolák toleránsak, igyekeznek kompromisszumos megoldásra jutni. Általában felajánlják a magántanulás lehetőségét.
A környezet, a kortársak hogyan viszonyulnak a helyzethez?
Változó, kezdetben talán furcsának találja a kortárs környezet, nem ritka, hogy elítélően állnak az eseményekhez, de a baba születése mindent felülír.
A válaszokból is jól látszik, amit maga a szakértő is leszögez, mint végső konklúzió: a magyarországi helyzetre jellemző, hogy rossz megítélés alá esik a problémakör. Egy nem tervezett gyermek a szülő korától függetlenül felelősséggel jár, de az anyai ösztön jó esetben a legtöbbünkben ott lapul és végül, ha kis rásegítéssel is, de a legjobbat hozza ki belőlünk. A legnagyobb baj sosem maga a terhesség ténye, hanem a megfelelő körülmények és háttér hiánya. Ilyenkor jó tudni, hogy van hová fordulni, van kire támaszkodni a megoldhatatlannak látszó szituációban.
Néhány szervezet elérhetősége, ahol segítséget kérhet a fiatalkorú anya és családja:
Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ
XVII. Kerületi Gyermekjóléti Központ
Napraforgó Gyermekjóléti Központ
Gyermekjóléti Szolgálat Szekszárd
DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központja Debrecen
Kecskeméti Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat
