A külföldi munkavállalás mindig nagy körültekintést igényel, ennek ellenére egyre többen kötnek útilaput a talpukra, és fiatalok, idősebbek egyaránt más országokban próbálnak szerencsét. Félrevezető információkból és elrettentő példákból nincs hiány, viszont egy alapos felkészülés után a félelmeket egycsapásra szét lehet oszlatni.
A témának aktualitást az októberben induló ausztriai és svájci síszezon adja, ugyanis ilyenkor jelentősen megnövekszik azoknak a vállalkozásoknak és munkavállalóknak a száma, akik a nagyobb kereset reményében, akár szezonálisan is külföldi munkavállalással próbálkoznak.
A külföldön szerencsét próbálókat számtalan ilyen-olyan munkaközvetítő cég csábítja különböző ígéretekkel. Aki jól meggondolta, és végleg rászánta magát arra, hogy külföldön fog dolgozni, nem árt, ha néhány dologgal tisztában van. Ha vállalkozóként szeretnénk magunkat külföldön képviseltetni, akkor a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalhoz érdemes fordulni, ahol a szükséges engedélyeket hivatalosan elintézik, természetesen abban az esetben, ha a feltételeknek megfelel a vállalkozó.
A magyarokról általában az a vélemény, hogy jól dolgoznak és megfelelő a szaktudásuk is. A fent említett országokban ugyanis aki nem tud a német precizitással és kvalifikáltsággal dolgozni, az már az első napokban kiderül, és jöhet is haza. Az sem árt, ha mindenféle ígéretekkel ellentétben felkészülnek a napi minimum 12-14 órás munkanapra, szabadnap nélkül. A magyar fiataloknak fizetség gyanánt ajánlott igen kecsegtető összeg többnyire bruttó, így abból még levonásra kerülhet az ellátás és a szállás költsége is. Erről érdemes időben tájékozódni, hogy ne érje csalódás a jóhiszemű munkavállalót. Igaz azonban az is, hogy még ennek ellenére is többet és biztosabban fog keresni az a fiatal, aki külföldre vágyik vagy kénytelen az itthoni munkanélküliség elől külföldre menni.
Azt is szem előtt kell tartani, hogy ezek az országok általában csak fiatal, 35 év alatti vendégmunkásokat várnak. Szakmai végzettség nélkül hivatalosan nem is érdemes próbálkozni, mert csak szakképzettséggel vagy diplomával adják meg a munkavállalási engedélyt. Ott nagyon szigorúan veszik a feketemunkát, évekre kitilthatják az országból azt, akit rajtakapnak!
Jelenleg még a két ország közti egyezmény alapján vállalhatnak munkát nyugati szomszédunknál a magyar szakemberek is, ám jövő májusban megszűnik a munkavállalási engedély Ausztriában. Így immár ez sem gátolja a munkaerő szabad áramlását. Jelenleg Burgenlandban a 13 ezer, engedéllyel foglalkoztatott külföldiből 8700 magyar állampolgár (az összes foglalkoztatott 93 ezer körül van a tartományban) – áll az osztrák foglalkoztatási szolgálat (Arbeitsmarktservice – AMS) adataiban.
Ausztriában 65 hiányszakmában, könnyített feltételekkel helyezkedhetnek el a magyar szakemberek. Sok fizikai munkásnak – például lakatosoknak, esztergályosoknak, ácsoknak, kőműveseknek, villanyszerelőknek – vált így könnyebbé a külföldi elhelyezkedés. Mellettük többek között még a biztosítási közvetítők, különböző technikusok, az anyagvizsgálók vagy a bérszámfejtők is szerepelnek a listán.
Nyugat-Magyarországon már alig lehet jó vendéglátó-ipari munkást találni. Akik egy kicsit is beszélnek németül, már Ausztriában dolgoznak, vagy ingázóként, vagy kitelepültek. De ugyanígy vannak a szlovákok is. Több szlovák dolgozik Ausztriában lassan, mint Pozsonyban.
A Magyarországról érkezők többsége ingázó, azaz ezek az emberek az egyik országban élnek, a másikban dolgoznak. A két tagállam egy kétoldalú egyezményt írt alá a határ menti ingázókról. Ma még az osztrák oldalon az AMS, Magyarországon pedig a megyei munkaügyi központok koordinálják a munkavállalást. Ennek értelmében csak az dolgozhat a szomszédos országban, akinek az állandó lakhelye valamelyik határ melletti településen van, még nem töltötte be a negyvenet és büntetlen előéletű. Ám ha egy éven keresztül bejelentett munkát vállal, utána már nem szükséges engedélyt kérnie, a nélkül is legálisan dolgozhat.
