Számtalan lehetőség áll előttük, számtalan érvvel mellettük és ellenük.
Manapság egyre többen választják a felsőoktatási intézményeket, akár költségtérítéses formában is. Vannak, akik már a középiskola előtt pontosan tudják, merre szeretnének majd orientálódni, és olyanok is akadnak, akikben a gimnáziumi, szakközepes évek alatt alakul ki, mik akarnak lenni, ha nagyok lesznek. Ám sokan vannak, akikben nem él ilyen kristálytiszta kép, csupán azt tudják, diplomát szeretnének. Nekik azt javasoljuk, hogy mindenképpen menjenek el pályaválasztási tanácsadásra, és tudjanak meg minél többet önmagukról és a továbbtanulási lehetőségekről. Ma már sokkal könnyebb a dolguk, mint jó pár évvel ezelőtt volt, hiszen minden intézmény rendelkezik már saját honlappal, csupán végig kell őket nézni alaposan, például a felvi.hu ide vonatkozó aloldalán (http://www.felvi.hu/felveteli/egyetemek_foiskolak). Böngészés közben rá lehet keresni az intézményekről alkotott hallgatói véleményekre, és tájékozódni az esetleges költségtérítés díjairól, utazásról, kollégiumi, albérleti lehetőségekről. Ha valaki nem talál kedvére való szakot, intézményt, esetleg bátortalan, úgy érzi, még nem kész a felsőoktatásra, akkor inkább ne vágjon bele, hiszen nem csak idén február 15-ig lehet jelentkezni, később is bármikor nyugodtan el lehet kezdeni egy főiskolát, egyetemet, nem csak 18 évesen.
Nem vagyunk egyformák, így nem mindenki hajt a diplomára sem, viszont szeretne még továbbtanulni, hiszen a mai piaci viszonyok között már egyre kevésbé elég egy önmagában álló érettségi. Rengeteg szakképzés indul, melyek 18-22 év között ingyenesen adják az első szakmát. A választék nagy, a banki ügyintézéstől, az informatikán keresztül a rekreációs szakképzésig hihetetlenül széles a paletta. Csak tudjuk kiválasztani a nekünk megfelelőt. Ezek a képzések általában 1-2 évesek, és a kisebb városokban is elérhetők, így az esetek többségében nem kell átutazni a fél országot, hogy elvégezhessük az általunk kiválasztott képzést. Bármit is választunk, ebben az esetben is legyünk körültekintőek, érdeklődjünk a képzés színvonaláról, hiszen csak azért ülni az iskolapadban, hogy ne máshol legyen az ember… nos, akad, akinek megfelel, de valljuk be, nem mindegy, mire fordítjuk az időnket, energiánkat.
A középiskola elhagyása után ki lehet lépni a nagybetűs életbe is, magyarul el lehet kezdeni dolgozni. Már ha talál az ember munkát. Valljuk be egy érettségivel, egy szakmával egyre nehezebb elhelyezkedni. Nem lehetetlen, és ha valaki nem tudja, milyen pályára lépne szívesen, addig se ül otthon, míg eldönti. Egyet azonban ne feledjünk, és tudatosítsunk is középiskolát elhagyó csemeténkben: vége van már annak a világnak, mikor az iskolapadból kikerülve azonnal elkezdtünk valahol dolgozni, és nyugdíjig meg is maradtunk ott szépen, csendben.
B. Anita
Anyuci.hu