Gízai piramisok néven három nagy piramist értünk: az egyiptomi óbirodalomi Hufu, Hafré és Menkauré piramisait. A teljes piramiskomplexum azonban magába foglal még több kisebb piramist is, halotti templomokat, a Nagy Szfinxet, völgytemplomokat, sírokat, masztabákat, illetve még néhány a halottkultusszal kapcsolatos építményt.

Hufu, vagy görögösített nevén Kheopsz, által építetett piramis a Nagy-Piramis, ez a legrégebbi és egyben az egyetlen fenn maradt épület az ókori világ hét csodája közül. Egyiptológusok szerint i. e. 2560 körül építették, de más tudósok véleménye szerint egy tízezer évvel ezelőtti csillagállás szerint épültek a gízai piramisok, így feltétlenül régebbiek, mint ahogy a régészek megállapították. Hufu szabályos gúlája egészen a kora középkorig a világ legmagasabb épülete volt.

Lépcsős piramis 

Egyiptomban ezeken kívül még számtalan másik piramis is létezik, gondoljunk csak Dzsószer szakkarai lépcsős piramisára, de a világ más tájain is találunk ilyesmi épületeket. Közép-Kínában, a Qin Chuan Síkságon piramisok alapjait fedezték fel, melyek mikor még álltak, méretben vetekedtek a gízai piramisokkal. Kőpiramisokra bukkantak Qin Ling Shan hegységben is, melyek közül a legnagyobbak alapterülete 160x160 méter. Közép-Amerikában is vannak piramisok, melyeket áldozati helyként és vallási szertartások alkalmával használták.

Masztaba 

A fáraók isteni származásúnak tartották magukat, így hát úgy dukált, ha haláluk után az istenségek között foglalnak majd helyet. Az ókori egyiptomiak egész életükben halálukra és az azutáni életre készültek. Erre a halál utáni életre készültek a fáraók is, mikor felépítették jövendőbeli lakhelyüket a Nílustól nem messze. Kezdetben masztabákba temetkeztek, majd Dzsószer megalkotta a lépcsős piramist, melyből kialakult a sima oldalú gúla. Ezek nem pusztán a bebalzsamozott fáraó testének tárolására szolgáltak, raktárakat, közösségi helyiségeket is elhelyeztek a belsejükben, hogy a fáraó tárgyait, melyeknek hasznát veheti, miután Ré bárkáján áthajózott a túlvilágra, elhelyezhessék a szarkofág közelében. A fáraók piramisai körül sok kisebb piramis emelkedik, melyekben az udvaroncok holttesteit helyezték el, hogy haláluk után is szolgálhassák urukat.

Építésük folyamatával kapcsolatban azonban csak találgatnak a szakértők. Hogyan tudták az ókorban olyan hihetetlenül precízen megalkotni ezeket a monumentális alkotásokat? Kheopsz nagy piramisa eredetileg 147 méter magas volt – ma már valamivel alacsonyabb –, összehasonlításképpen a Washington-emlékmű 169 méteres. Körülbelül 2,5 millió mészkőtömbből építették, melyeknek össztömege megközelítőleg 6 millió tonna. Egy-egy nagyobbacska kőtömb eléri a 15 tonnát. És akkoriban még nem ismerték a kereket! A piramis négy oldalvonala tizedfoknyi pontossággal a négy égtáj felé néz. Vajon hogyan tudtak ilyen pontosan tervezni az ókori mérnökök? A felhasznált kövek egy része Asszuánból származott, mely cirka 800 km- es hajóútnyira van a Gízai-fennsíktól.

Az építkezés a tudósok szerint körülbelül 20-30 évet vehetett igénybe, és nagyjából 4000 rabszolga vett részt benne, no persze nem jószántából. Igaz, ma már ezt vitatják: a legújabb elképzelések szerint szabad emberek dolgoztak a piramisokon, akik megfelelő orvosi ellátásban és jó élelmezésben részesültek.

Zahi Hawas, aki nem hisz az ufókban 

Bárhogy is volt, hogyan tudtak ennyi embert kordában tartani? Megszervezni a napi feladataikat? Senki sem tud pontos válasszal szolgálni. Például azzal kapcsolatban sem, hogy abban a korban, mikor mindent, a legkisebb jelentőségű dolgot is megörökítették a hieroglifáikkal, miért nem ejtenek sehol egy szót sem az ilyen nagyszabású építkezésekről…

Az egyiptológusok semmire sem haragszanak annyira, mintha valaki azt emlegeti, hogy az ufók építették fel a piramisokat. Zahi Hawas – a National Geographic nézői jól ismerhetik –, Egyiptom „főtörténésze” szerint az egész emberi fajt nézi le az, aki úgy véli, hogy az ókoriak ne tudták volna felépíteni ezeket a remekműveket. Ő, mint a téma megszállott rajongója és ismerője állítja: nincs ebben semmi földönkívüli, s a piramisok épp az emberiség nagyszerűségéről tesznek tanúbizonyságot!