A megtermékenyített petesejt lassú vándorlás után a petevezetéken át jut el a hetedik nap környékén a méhbe. Itt további egy hetet vesz igénybe, amíg beágyazódik a méh nyálkahártyájába. Ezalatt a két hét alatt külső eredetű fejlődési rendellenességek nem alakulnak ki, ugyanis a magkezdeménynek nincs közvetlen kapcsolata az anya szervezetével, ráadásul a magzati sejtek ilyenkor még képesek teljes mértékben pótolni egymást.

A beágyazódást követő robbanásszerű gyors fejlődés során alakulnak ki a főbb szövetek és szervek. A nyolcadik hét végére a magzat már egy kész kis ember. Tehát a fogamzást követő második és nyolcadik hét közötti időszak során kell legjobban odafigyelni arra, hogy a magzatot semmilyen külső károsodás ne érje.

A magzati ártalmak veszélyét sokan túlértékelik, és ezért előfordul, hogy a kívánt terhességet megszakítják emiatt értelmetlenül, vagy ami még gyakoribb: az anya az egész terhessége alatt szorong a kicsi egészsége miatt.

Legtöbben a gyógyszerek szedésétől és a különféle vírusos betegségektől tartanak. Pedig az orvos által előírt orvosság hiánya legalább akkora veszélyt jelenthet, mint ha körültekintés nélkül próbáljuk gyógyítani magunkat. A legártalmasabb gyógyszerfélék a hormon tartalmú pirulák, a véralvadást gátló szerek, a herpesz vírus elleni orvosságok, az antidepresszánsok és a rákos betegségek esetén használt sejtosztódást bénító készítmények.

Egy influenza vagy egy torokgyulladás és annak kezelése nem ok arra, hogy aggódjunk. Sokan azt hiszik, hogy minden fertőzés, egy kisebb-nagyobb lázzal járó betegség veszélyt jelenthet. Természetesen nagyon óvatosnak kell lennünk bármilyen fertőzéssel szemben, ám ez nem jelenti a terhesség és a magzat veszélyeztetettségét egyből!

Ismert azonban néhány kórokozó, amelyek egyértelműen fejlődési rendellenességet okozhat az első két hónapban. Ezek a rubeóla és a bárányhimlő vírusa. Ha felmerül valamelyik fertőzés gyanúja, a várandós anyán vérvizsgálatot végeznek, és az ellenanyagszint kimutatja, hogy szervezete védett-e a kórokozókkal szemben. Ma már ezek ellen védőoltásokat kérhet, aki nem esett át gyerekkorában a „pöttyös” betegségeken.

A terhesség alatti dohányzás – és ez nem csak a koraterhesség időszakára vonatkozik –, sokkal ártalmasabb a babára, mint azt sokan gondolják. A dohányzó nők kétszer olyan gyakran vetélnek el, mint nem dohányzó társaik. De a túlélő babákon is látszik a megpróbáltatás, amit a dohányzó anya méhében elszenved egy magzat. Ugyanis cigarettázás során, a méhen átfolyó vér mennyisége jelentősen csökken, a benne lévő oxigénnel együtt. Emiatt a magzat oxigén hiányos állapotban, szinte fuldokolva próbál életben maradni. Magyarországon tizenhétszer több csecsemő veszíti életét egy terhesség alatti dohányzás miatt, mint az oly rettegett várandós kori vírusfertőzések következtében.

A szeszes italok magzati ártalmasságát régóta felfedezték. Az alkohol az anya vérkeringéséből könnyen átjut a magzatba. Amíg azonban az anya májában lévő enzimek gyorsan lebontják az alkoholt, a kicsi szervezetében tovább jelen van, mert májsejtjei még éretlenek. Az alkohol sejtméreg, emiatt a sejtosztódást is gátolja. Károsodhat a központi idegrendszer, a születendő baba értelmi fogyatékos lehet. Az iszogató anyák újszülöttjei külső jegyek alapján is felismerhetők (alkohol szindrómás gyerekek). Édesanyjuk könnyelműségéért egész életükben hátránnyal küszködnek majd.