Azt írja az egyetem: a Vizuális Művészeti Intézet számos neves művész közreműködésével jött létre. Oktatási programjaink célja a vizuális kommunikáció terén alkotó szakemberek képzése, olyan művészeké, akik korszerű és klasszikus alapokra épített szellemi és technikai készségekkel, mesterségbeli, esztétikai, valamint társadalomtudományi ismeretekkel rendelkeznek, és reagálni képesek a folyamatosan változó művészeti korszellem kihívásaira.

A képzésekben a hallgatók megismerkednek a képzőművészet kifejezési eszközeivel és lehetőségeivel, a felhasználható anyagokkal és technikákkal. A műtermi gyakorlatok, a külső gyakorlóhelyek kivitelező munkálatai, a nyári művésztelepi tevékenység és a tanulmányi kirándulások segítik a szuverén látásmód és a sajátos szemlélet kialakítását.

Hogy mindebből mi valósult meg, azt az idén végzett, ifjú művészek most megmutatják. Külön elemezni, vájkálni, boncolgatni a fiatalok munkáit, nem érdemes. Nem is kell. Akkor jöhet majd a kritikai nekibuzdulás, amikor némelyek pár év múlva előjönnek azzal, hogy tessék, itt van, ezt csináltam. Amit most lehet látni, az a képzés lezárulása, és legjobb, ha azt a hangütést idézzük, amit a lelkes megnyitó közönsége előtt Lengyel András mondott. Sűrítve:” Jó volt együtt.”

Viszont érdemes megnézni a munkákat, elmerengeni a sokféleségen, az ifjoncok világlátásán. Akik: Antal Tamás, Balogh Boglárka, Démuth Réka, Juhász Fanni, Kelemen Dóra, Knetik Andrea, Kollár Andrea és Magyar Ágnes.

Fotó: Váczy András