Ne szenvedj hiába!

2010. 02. 08.
Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Manapság sokszor halljuk az ismerős szavakat, szomorúság, bánat, depresszió, lehangoltság, nem is csoda, hiszen alig süt a nap, és a sötétség, félhomály ilyenné varázsol bennünket.

Talán te is felteszed magadnak a kérdést, miért nem vagy képes ezt vagy azt megtenni, főleg amit meg kellene tenned, és főleg olyan dolgokat, ami eddig olajozottan ment nálad.

Bizonyára te is találkozol olyan emberekkel, akik kifelé boldognak látszanak, holott te  tudod a legjobban, hogy belül egyáltalán nem azok.

Feltehetően te is érezted már rosszkedvűnek, bánatosnak magad, akkor is, amikor nagy család vesz körül, érezted már úgy, mintha külön sziget lennél az élet tengerén.

Természetesen van ellenpélda is, rengetegen élnek egyedül, akik sohasem magányosak.

- Rossz a helyzet, nem élünk jól -, mondja valaki a saját negatív gondolatait.  Remélhetőleg te nem azonosulsz ezekkel az emberekkel, te nem hiszed el, hogy neked is ilyennek kell lenned. Nem is kell azonosulnod, hiszen minden alagút végén van fény, mindig mindenből van kiút. Képesnek kell lenned a nyitottságra.

Az a bizonyos köd a lelkedben, a gondolataidban, csak akkor szállhat fel a hegyek közé, ha te is akarod, és készen állsz arra, hogy tegyél is valamit érte. Benned is ott szunnyadnak napsugarak, csak hagynod kellene, hogy tegyék a dolgukat. Ne tiltakozz, ne hivatkozz arra pont most, hogy már eddig is hányszor nem értél rá valamire. Arra van időd, amire időt szánsz! Nyisd ki a kapudat, ne arra várj, hogy mások nyissanak be hozzád. Ha ezt sikerül elérned, akkor meglátod mennyien szeretnek téged, meglátod te is, hogy nem vagy egyedül, nem vagy magányos, és rögtön jó kedvű is leszel. Ez csak rajtad múlik!

Sokan küzdenek bizonyos fóbiákkal. Ezek állandó súlyos félelmek, pl. zárt tértől, állatoktól, tárgyaktól, és ezek a félelmek erősen befolyásolhatják a normális életvitelüket. A háziorvosokhoz forduló emberek majdnem harmada, szorongási tünetekkel rendelkezik, és a tartós szorongás előbb vagy utóbb depresszióhoz vezet. Nálunk is a lakosság egynegyedének már volt legalább egyszer életében depressziós időszaka.

Ennek oka, hogy az idegsejtek közötti kapcsolat hormonok által jön létre, ha ebben zavar keletkezik, arányuk a normálishoz képest megváltozik. Legkésőbb egy év alatt még a legsúlyosabb panaszok is elmúlhatnak maguktól, ez a spontán gyógyulás.

Ma ezt nem sokan tudják megvárni, főleg a következmények miatt. Ki engedhetné meg magának, hogy ilyen hosszú ideig betegállományban legyen. Sok családban hypochondernek tartják, akik fejfájásra, derékfájásra, mellkasi nyomásérzésre, nehézlégzésre panaszkodnak, holott lehet, hogy valójában depressziósak. Nálad is jelentkezhetnek a depressziós tünetek, ha az alábbiakban felsoroltak közül legalább 5 dolgot több, mint egy hete észlelsz magadon:

Szomorú vagy, vagy nyomott a hangulatod,

Nem érdekel semmi, nem tudsz örülni semminek,

Hirtelen fogysz, vagy hirtelen hízol,

Túl keveset, vagy túl sokat alszol,

Nyugtalannak, vagy gátoltnak érzed magad

Úgy érzed nincs szükség rád, vagy nem érsz annyit, vádolod magad valamiért,

Olyan gondolataid vannak, aminek nincs is valóságtartalma,

Képtelen vagy koncentrálni, dönteni valamiben

Túl sokat gondolkodsz az élet értelmén, esetleg unod az életed, ha többször jut eszedbe az öngyilkosság.

Ha úgy érzed, hogy ezek nálad is fennállnak, akkor fordulj orvoshoz, ne legyen bűntudatod ezek miatt, és főleg ne szenvedj hiába!

- Németh Ágnes -



Szerző

donna.hu



Scroll to Top